A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)

TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparának története 1962 és 1970 között

költöttek. Az új gazdasági mechanizmus és az intenzívebb belső fejlesztés mindinkább a gazdaságosság kérdését tette fontossá.

1968 augusztusában 3 napos mérlegtechnikai kollokviumot tartottak Hódmezővásárhelyen. Ezen külföldi szakemberek is részt vettek. A 3 nap alatt 21 előadás hangzott el.7 Külkereskedelmi jogot kértek 1968 végén, ettől mind lehetőségben, mind nyereségben sokat reméltek. Telephely helyett kooperációs partnert kerestek a Nyírségben és Kaposvár környékén. 1968-ban megkezdték az új üzemrész építését az elektroműszerész üzem, tanműhely, gyártmány- és gyártásfejlesztési csoport részére.

A meglévő üzemek fejlesztésének koncepciója kedvezően érzetette hatását a HODIKÖT-nél is, ahol megkezdődött egy eléggé nagyarányú szociális beruházás. Nem volt megfelelő öltöző, tálaló. Kevés volt a zuhany is. 6 millió Ft-os beruházást kezdtek meg. Átalakították az irodaépületet, 200 fős ebédlő épült és 700 fős öltöző, zuhany, mosdó. A külső telepen 1000 fősre bővítették az 500 fős konyhát. 1967 januárjában 4 angol durvasíkhurkoló automata gépet vettek. 1967. március 20. és 31. között Hódmezővásárhelyen rendezték meg a kötő- és hurkolóipar tervezőművészeinek biennáléját. Nyolc kötszövőipari vállalat félezer terméket mutatott be. A HÓDIKÖT kb. 50 terméket állított ki. Az üzem híre kinőtte a várost, de maga az üzem is, Makón 1968-tól új telephelyet létesítettek 250 makói nő számára biztosítva ezzel munka- lehetőséget. A csongrádi telephelyet is kibővítették. Külföldön egyre többet szerepeltek különböző kiállításokon és vásárokon. Lyon után Rotterdam. Lipcse és Barcelona következett. Ebben az időszakban új divatcikk a kötött ruha volt a sláger. Lyonban 1968. március 24-től április 1-jéig vett részt a gyár a nemzetközi vásáron, ahol 11 év után most újra kiállított. Évről-évre fokozódott a gyár exportja.

Az országos iparpolitika egyik célkitűzése az Alföld iparosítása volt, ahol könnyen találtak munkásokat és ugyanakkor munkához juttatták a fölösleges munkaerőt. 1965. január 24-én örvendetes eseményről tudósított a Csongrád megyei Hírlap: Egészségügyi porcelángyár épül Hódmezővásárhelyen, 269 millió forint beruházással. 1965-ben 24 millió Ft értékű építési munkát végeztek el. A munka

7 Csongrád Megyei Hírlap (a továbbiakban CSMH), 1968. aug. 15.