A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2001-2002 (Hódmezővásárhely, 2003)
TANULMÁNYOK - Herczeg Mihály: Szemelvények a fehérgárdisták kegyelmi kérvényeiből
Hírzárlatot is elrendeltek, a korabeli diadalittas sajtó nem is említi az összeesküvést. 1950 nyarán, őszén hónapokig tartott a felgöngyölítésük. Szenti Tibor írásából világosan kitűnik, hogyan ment a vallomások kicsikarása az AVO pincéiben. ítéletre 1951. januárjában került sor, de csak az első csoport fő korifeusaira, Blahó Jánosra., Kovács Istvánra, Mérni Kálmánra, ifj. Csáki Kálmánra terjedt ki. Blahó Jánoson és Kovács Istvánon 1951. márciusában végre is hajtották a halálos ítéletet. Juhász Nagy István önkezével vetett véget életének a börtönben. Nagy részüket határidő nélkül Kistarcsára internálták, ahonnan később bányákba, építkezésekhez szétszórták őket. Ezeknek a bírósági tárgyalására csak Nagy Imre fellépése után, 1953 nyarán került sor, amikor is általában 4-8 év börtönbüntetést kaptak. II. A második „begyűjtési hullám” 1955 tavaszán, nyarán érte el a fehérgárdisták egy másik csoportját. Ezt a csoportot Szántó csoportnak nevezték, Szántó Lajos után, aki a Blahó csoportban is jelentős szerepet játszott, de az összefogdosáskor sikerült a tanyavilágban álnéven elbujkálnia. 1955-ben húsz vádlott fölött ítélkezett a Szegedi megyei Bíróság. A vádlottak nagyobb része a külsőerzsébeti határrészről származott. Ez a csoport tulajdonképp az első szervezkedés folytatásának tekinthető. III. A harmadik „Varga csoport” néven került bíróság elé. Ekkor külsőerzsébeti, apátfalvi és székkutasi fegyveres összeesküvők kisebb csoportjára sújtott le az igazságszolgáltatás. Az a furcsa, hogy az AVH már az 1950-es szervezkedés óta tudott róluk, de csak most csapott le rájuk. A IV. csoport 1955 év végén, 1956 első hónapjaiban került letartóztatásba. A csoport névadója „Dékány Ferenc szikáncsi kocsmáros”. Az egyes csoportokat csak a bírósági tárgyalásokon különítették el. Többen voltak olyanok, akik már 1950 óta tudtak a Fehér Gárdáról. A „bejelentési kötelesség” nem teljesítése önmagában is bűntettnek számított. Most pedig bemutatom néhány személy föllelhető kegyelmi kérvényeit. Megjegyzem, amíg jogerős ítéletük nem volt, szó sem lehetett kegyelni kérvényről. 1950-1953 közt a kényszermunkatáborból levelet 89
