A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

ÉVFORDULÓ - Hódmezővásárhelyi évfordulónaptár, 2000

DÖMÖTÖR JÁNOS

ÖTVEN ÉVE HUNYT EL KALLÓS EDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ

1866. február 17-én született a vásárhelyi művészet első virágkorának, Pásztor János melletti, jeles szobrászművésze, Kallós Ede. Szeremlei Sámuel nyomán a Művészeti Lexikon, sőt a Magyar Nagylexikon is február 22-ét jelöli meg születési időpontjaként. Kiss Lajos azonban, hiteles anyakönyvi dokumentáció alapján, 17-re helyesbítette a dátumot. Sőt az apa nevét illetően is eltér Szeremlei és Kiss megállapítása. Előbbinél Klein Ábrahám, utóbbinál Albert az apai utónév. Nem vitatott azonban, hogy a helyi középiskolai tanulmányokat követően lett Kallós Ede az Országos Iparművészeti Iskola növendéke. Jó tanulmányi előmenetele alapján kapott állami ösztöndíjat, amely lehetővé tette, hogy a kor ismert francia szobrászművészénél, Henri Michel Antoine Chapu-nél (1833-1891) töltsön három és fél évet. Mestere munkásságát az akadémizmus és a bensőséges naturalizmus jellemezte, ami nem maradt hatástalan a növendékre sem.

Párizsból hazatérve csak rövid időt töltött szülővárosában, 1899- ben Budapestre költözött. Ez az adott viszonyok között teljesen érthető döntés volt, hiszen a munkát adó közintézmények, valamint a síremlékeket rendelő arisztokrácia és nagypolgárság a fővárosban élt. Ezért hagyta el néhány évvel később Pásztor János is Vásárhelyt. (Ma már az információáramlás és a kapcsolattartás javulásával kedvezőbb a vidéken élő szobrászművészek helyzete.)

Budapesti bemutatkozása komoly sikert jelentett számára. A Műcsarnok Téli Tárlatán kiállított Dávid bronzszobrával elnyerte a Ladá- nyi-ösztöndíjat, és a Szépművészeti Múzeum meg is vásárolta alkotását.

Az Országos Képzőművészeti Tanács ajánlására kapott Gyula városától megbízást az Erkel-szobor elkészítésére. Az ötnegyedes bronzportrét a millenniumi ünnepségek keretében 1896-ban avatták fel. A magas (4,5 m) talapzatra a Himnusz kezdő sorát és hangjegyeit is felvéste Kallós Ede. Gyulán egyébként az Erkel-szobron kívül ő alkotta még a város szülöttének, az író, publicista Pálfy Albert emléktáblájának bronzportréját is. 1899-ben pedig a millennium utórezgéseként Palánkén avatták fel Szent István szobrát.

98