A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparfejlődése 1957 és 1962 között

Sokáig kellett mostoha körülmények között dolgoznia a vásárhelyi Autó- és Gépjavító Vállalatnak. Egyes műhelyek felszerelése annyira elavult, hogy a finomabb alkatrészekből álló modem kocsik javítása nagy nehézségeket okozott. Elavult a géppark is, a 7 gép átlagos életkora 17-18 év volt. Két esztergapad közül az egyik 70, a másik 25-30 %-os teljesítményű volt. Korszerűtlenek voltak a műhelyek is. Tíz új mezőgazdasági gép hevert kihasználatlanul. Új típusú 4,5-5 q teher szállítására és mezőgazdasági munkák végzésére alkalmas kisgépet szerkesztettek, be is mutatták, de raktáron maradt.

1960 októberében a városi pártbizottságon ankétot tartottak az iparvezetők, ezen az ipari üzemek műszaki fejlesztésének és a termelékenységnek a problémái kerültek napirendre. Megállapították, hogy 1959 első felében a város ipara 100,5 %-ra teljesítette tervét. Főleg a tanácsi ipar eredményeinek volt ez köszönhető, hisz a minisztériumi és a szövetkezeti ipar elmaradt az előirányzattól. A minisztériumi vállalatok közül a Mérleggyár maradt le 0,8 %-kal, a tanácsi iparban a Vegyesipari Vállalatnak 8 %-os volt a lemaradása.

A város ipara 1959 első félévéhez képest 65 millió Ft-tal termelt többet 1960 első felében. Kiemelkedett a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, amely a Diesel-motorok szériában történő cserejavítására is rátért. Gyenge volt a termelékenység még a tanácsi iparban is, de a Mérleggyárban is, pedig 20 új szerszámgépet kaptak. Nagyobb gondot akartak fordítani a szakmunkás képzésre, valamint a jobb munkafeltételek kialakítására. A minisztériumi és a tanácsi igazgatás alatt álló üzemek termelése 1960 első felében 1959 első feléhez képest 39,5 %-al nőtt. Ezt létszámnöveléssel érték el, mert a növekedés mindössze 41 %-a származik a termelékenységből. Ez mélyen alatta maradt az országos átlagnak. Az iparban foglalkoztatottak létszáma 954-el növekedett.15

Ebben az időszakban országosan is ez a tendencia - az extenzív fejlesztési koncepció érvényesült -, mert volt lehetőség munkaerő létszámnövelésre, részben a nők munkába állításából, részben a mező- gazdaság kollektivizálása miatt. A mezőgazdaság gépesítése is sok embert szabadított fel, akik szintén az iparban helyezkedtek el.

15 Csongrád Megyei Hírlap, 1960. október 18

88