A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparfejlődése 1957 és 1962 között

iparág központi célkitűzése a nagy létszámot igénylő fejlesztéseket elsősorban a vidéki üzemeknél tervezte. Indokolták ezt továbbá a kül- és belkereskedelem igényei is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előrehaladt, ezáltal sok munkás szabadult fel, s biztosította a munkaerő-utánpótlást.

Az I. ütemben a Makói országúti épületben a gyapotgyárat kötöttáru- gyárrá alakították át. Ez egészen 1958-ig tartott. A legtöbb részleg a külső telepre került. Ekkor állították üzembe a Vorosilov úti (ma Teleki u.) telephelyen az új kazánt.5 A II. ütemben a kötöttárugyártást fejlesztették tovább, és új gépeket szereltek be.

A beruházott összegek megoszlása (ezer Ft-ban)

Ütem---7------Építés

Belföldi | Külföldi gépek

Egyéb

Összesen

I.

11.241

1.468

9.205

2.340

24.254

II.268

19.888

1.087

21.243

1958-ban 10 ezer svájci sapka készült megtakarított anyagból a gyárban.

Az eredmények mellett problémák is jelentkeztek. A Soproni Fésűsfonó gyakran késve szállította a nyersanyagokat. Komoly gondot okozott a szakképzettség hiánya is, ezért volt sok a selejt.

1961-ben újabb profil változás következett. Felszámolták a harisnyagyártást. Az év munkája mind termelési irányítás, mind gazdaságosság szempontjából jobb volt az előzőnél. A gazdaságosság elve több területén érvényesült, emelkedett a vállalati eredmény.6 1962-ben minőségromlás, visszaesés következett be. Ennek oka az volt, hogy az év második negyedétől nem kaptak külföldről szintetikus fonalat. Kistarcsa még nem tudott olyan jó minőségű fonalat előállítani, mint külföldön. Az egyenletes fejlődést zavaró okok: a gyenge nyersanyag, késések, a Makói úti új gyárrészleg berendezése.

5 PÁHI Ferenc - SCHNEIDER Miklós: 75 éves a Hódmezővásárhelyi Divat- Kötöttárugyár. Hódmezővásárhely, 1964. 142. Az igazgatóság közélése.

6 Uo. 143. Mérlegbeszámoló az 1961. évről.

83