A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely iparfejlődése 1957 és 1962 között

az aljarész- és a felsőrész-készítés, ez zavarta a munka menetét. Hiányoztak a szociális épületek (ebédlő, mosdó, öltöző). A Városi Tanács több mint 300 ezer Ft-ot szavazott meg a bővítésre. Az új üzemi épület és az üzemanyagraktár felépítéséhez a Mezőgazdasági Technikum adott volna át egy teleprészt, de nem volt építőanyag. Új ötlet is született, szerették volna a volt Concordia épületét megkapni, amely akkor a FÜSZÉRT-raktár volt.3

A helyhiány 1959 januárjában megoldódott. A felsőrész-készítők otthagyhatták Petőfi utcai ideiglenes műhelyüket és fénycsöves világításé munkatermet kaptak. Félautomata rendszerben dolgoztak. Emelkedett a termelékenység a kb. fél millió Ft-os beruházás után. A szalagrendszer bevezetésével naponta 40 pár szandállal többet készítettek, ebben a negyedévben 8200 bőrtalpú lánykaszandált (31-3 8-as méretig). Fiúszandált (31-34-esig) 4 ezret gyártottak, gyermekszandálból 2.800 pár készült.3

1959 első felében a meglévő géppark mintegy 40—45 %-át cserélték át, másfél hónap alatt 350 ezer Ft értékben. Beállítottak talpvarrógépet, egyengetőgépet, talpszél-marógépet, gumicementező-gépet és 2 db egytűs sima tűzőgépet. Az első félévben 113 %-os tervteljesítményt értek el, ezért élüzemmé avatták a Szandálüzemet. Az üzem technikai és technológiai fejlesztése révén 400-500 párról 600-700 párra emelték a napi termelést.

Mérleggyár

A Mérleggyár 1957 elejére a következő tervdokumentációkkal rendelkezett:- vasvázas tolósúlyos mérlegek (100-200-500-1000-2000 kg),- vágánymegszakítás nélküli vasúti hídmérlegek (50-100 t),- 200 kg-os gyorsmérleg,- 60, 100, 200 kg-os szénmérleg,- 50, 100, 200, 500, 1000, 2000 kg-os mérleg,- tolósúlyos személymérleg,- szalagmérleg alaptípusa.

3 Csongrád Megyei Hírlap, 1957. július 17.

81