A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Szigeti János: Sárga csillag, gettó, holocaust

betűvel jelölték meg.9 Balassa László a szegedi gyüjtőtáborban született, csecsemőként végigszenvedte a deportálást.10 Rendkívül zsúfolt barakkokban szalmazsákokon aludtak. Sokuknak nem jutott takaró. A hírhedt Dörrgemiise-leves nem csillapította az éhséget. Ellátásuk a létminimum alatt volt. Legtöbben reggeltől estig az időszerű mező- gazdasági munkákat végezték. A megpróbáltatások elviselésében a hódmezővásárhelyi Salgó- és Schweiger-családnak belga hadifoglyok is segítettek. Gänsendorfban az említett családokon kívül Gärtner Oszkárné és fia, Róbert, Schmolka Tiborné és fia, Tamás, valamint mások, főleg asszonyok és gyerekek dolgoztak munkacsoportokban.

Bad Vöslauban egy szegediekből és hódmezővásárhelyiekből ösz- szeállított kényszermunkás-csoport az árvizek utáni helyreállításon dolgozott. Az SS-kórház részére óvóhelyet építettek. Strasshofból többek között a Vanderstein-családot Bergen-Belsenbe szállították, de közben Auschwitzba és Thereseinstadtba is indítottak transzportot. Strasshofból más bevagoníroztak egy Auschwitzba irányított szállítmányt, amikor a környéket, a vasúti sínt és a közeli erdőben állomásozó SS-alakulatot angol-amerikai légitámadás érte. E sorok írójának családja csodálatos módon menekült meg! Több vagont is bombatalálat ért. Dr. Vadász Györgyék St. Valentinben bunkert építettek. Sokan hadiüzemekben rabszolgamunkát végeztek. A szökéseket kegyetlenül megtorolták a tábor SS-őrei. Sok százan haltak meg a számtalan betegségben és járványban. Több ezren nem is érkeztek meg a kijelölt lágerba, hanem útközben haltak meg. Még a 91 éves világhírű dr. Löw Immánuelt is deportálták, aki rövidesen meg is halt.

Az emberi történelem legsötétebb évtizedét élte meg akkor a magyar zsidóság is. A háború utolsó áldozata a magyarországi zsidóság volt. Akadtak Oscar Schindlerek, Raul Wallenbergek, Giorgo Perlascák, és természetesen a magyarok között is zsidókat bújtatok és mentők. Életük kockáztatásával szervezték akcióikat. Kasztner Rezső zsidómentő tevékenységét máig vitatja a szakirodalom. A talmudi

9 SZITA Szabolcs: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában. Budapest, 2001.

10 KATONA Lajos-LUSZTIG Imre: A második világháborúból hazatért Hódmezővásárhelyiek. Hódmezővásárhely, 1995.

77