A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Kovács Ferenc: A hódmezővásárhelyi országzászló története, 1932-1949

leánykör, egyetemi ifjúság. Pattogó akkordokat fújt a levente zenekar, s azután jöttek hosszú-hosszú sorokkal a leventék. Az összes iskolák a gimnáziumtól kezdve a legkisebb elemistáig, mind-mind tanáraik, tanítóik vezetése mellett. Csupa zászlóerdő és virág mindenütt. A felvonulás útvonalán az ablakokba nemzetiszínű szalagokat tettek, virágokkal ékesítettek minden helyet. Az üzletek redőnyeit felhúzták, és a kirakatokat nemzeti jelvényekkel díszítették fel. Megkapó volt az Oskovics László üzletének kivilágított bejárata, ahol egy rab magyar tépte szét Trianon bilincseit. Letérdelve adott hálát Istennek. Es ott voltak lábánál a feltámadás igéi. Pontosan fél 4 óra volt, amikor a Hiszekegy felhangzott az egyesült dalárdák ajkán... Márton Árpád református elnöklelkész volt az ünnep szónoka, »...igaz-e mindaz a gyönyörűség, amit hallottunk? Komárom, Érsekújvár és a felszabaduló Felvidékről felénk áradó diadalujjongás. Megtelt a lelkünk gyönyörűséggel, de érezzük a történelemnek a leheletét. Csillagok esnek le a magasból, és a föld megremeg. Csillagként ragyogott felfújt nagyságában ugye húsz esztendeig Csehszlovákia és Isten parancsára lehullott a magasságból. Mikor megrendült a föld. Emberek nem csinálnak csodát, csak Isten keze. Isten, akinek még mindig vannak nagy céljai ezzel a társtalan, maréknyi magyar néppel. Bár nagyot haladtunk már előre, de még mindig messzi van a cél, melyet el kell érnünk. Széthúzásért büntetett meg bennünket az Isten, vonjuk le tehát a tanulságot, húsz esztendeig könyörögtünk azoknak, kik azelőtt cselédeink voltak. Elérkeztünk a szent állomáshoz, de még sok seb ég és fáj a testünkön.«...Dr. Hódy András tartott ezután beszédet az ifjúság nevében. Kifejezésre juttatta, hogy az ifjúság részt kér Nagymagyarország helyreállításában. Sajnos, hogy a mi erőnk nem volt elegendő, de lesz arra, hogy a többi munkát elvégezzük. Kardoss Géza színigazgató ezután azt a Babai verset szavalta el... És elhangzottak, szinte egetverő nagy rianással Mindent vissza, mindent vissza!"32

" A nehezen megmozdítható, túlzottan zárkózott Hódmezővásárhely fiai és leányai leikéből is feltört az öröm ezen a napon. Csillogó szemű, mosolygós arcú sokaság sietett a Szent István térre, hogy onnét felvonuljon az országzászlóhoz, amely tíz napig árboca csúcsán hir32 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1938. november 8.

65