A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

TANULMÁNYOK - Herczeg Mihály: A csomorkányi iskola keletkezése és elmúlása

helyére pedig Juhász Nagy Máriái helyezték Nagylakról. Később ösz- szeházasodtak, és egészen 1964 júniusáig ott tanítottak. 1964 őszén a Herczeg-házaspár bekerült a városba, Csomorkányra pedig Fekete Nagy László szentesi nevelő került.

1966-ban ismét tanítóházaspár telepedett le Csomorkányra, Szakái Lóránt és neje. Ekkorra a nagyüzemesítés erősen éreztette hatását, menekült a nép a városba. A felsős tanulókat átirányították a szomszéd iskolákba, vagy a városba, kollégiumba. A maradék alsósokat dr. Égető Ernőné Zádori Margit tanította az 1968-1969-es tanévben. O volt az utolsó csomorkányi tanító, de őr már nem lakott az iskolánál, autóbusszal járt ki. Az utolsó kis csapat 1 elsősből, 1 másodikosból, 4 harmadikosból és 1 negyedikesből állt. Öt szülő kérvénnyel fordult a Művelődési osztályhoz, de hiába. Egetőné munkaszerződése is lejárt az 1968-1969-es tanév végén. Szívbemarkoló látványt nyújtott az elhagyott iskola. Ablakait beverték, ajtaját, padlóját eltüzelték. Holmi vándor népek a lovaikat a tanterembe kötötték. Juhász Nagy János pénzért kérte az épületet, mert fantáziát látott benne. Szürke magyar marhát szeretett volna ott tartani, meg racka juhokat. A Művelődési Osztályon kinevették: „Hogy képzeli az elvtárs, majd éppen maszeknak adjuk el az állami tulajdont.”

Szikáncs faluban már 1970-ben tervbe vették egy napközi otthonos óvoda építését társadalmi munkával. Az anyagát a Csomorkányi iskolából gondolták biztosítani. A bontásra 1973 nyarán került sor. A városi iskolák is kértek belőle: a Rózsa Ferenc utcai iskola és a Vöröslobogó utcai iskola téglát kapott, a Szántó Kovács iskola a nagygerendából a könyvtárszoba faanyagát oldotta meg, a Sóshalmi iskola tornácoszlopai is a csomorkányi iskola faanyagából készültek.

A szebb napokat látott csomorkányi iskola osztozott a többi tanyai iskola sorsában. A tanyai gazdálkodást az új idők szele elsöpörte. Ahol nincs nép, ott nincs népoktatás, népművelés sem. Az urbanizáló- dott volt tanyai lakosok néha nosztalgiával gondolnak a nehéz, de értelmes világra. Szenti Tibor érzett magában annyi bátorságot, hogy a „Tanya” című könyvében bemutassa a tanyavilág pusztulását. Hézső Ferenc festőművész képileg is megfogalmazta azt a gondolatot „Requiem egy tanyai iskoláért” című festményén.

55