A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

ÉVFORDULÓ - Hódmezővásárhelyi évfordulónaptár, 2000

emlékmű egy további példányát a felvidéki Zobor-hegyen is elhe­lyezték, ahonnan azonban Trianon után eltávolították.) Kallós Ede népszerűségét, közkedveltségét jól mutatja, hogy szá­mos író, tudós, feltaláló, közéleti személyiség síremlékét készítette el {Erkel Ferenc, Bánki Dónát, Jankó János, Irinyi János, Irányi Dániel, Bartha Miklós stb.). Néhány arckép, dombormű {II. Rákóczi Ferenc, Márkus Géza, Proháska Ottokár stb.) szintén alkotóeleme munkássága szélesívűségének. Pályája késői szakaszának termése az 1938-ban Mosonmagyaróváron felállított Hungária-emlékmű. Alkotói vénájának szélesívűségéről vallanak a marosvásárhelyi kultúrpalota részére készített épületplasztikái. A Magyar Nemzeti Galéria 11 alkotását őrzi. A Budapesten 1950. március 11-én elhunyt szobrászművész halála előtt még gondolt szülővárosára, mert végrendeletében 20 alkotásának gipszváltozatát a városnak adományozta. Ezek között olyan főművek is szerepelnek, mint a Dávid, Kölcsey, Bessenyei és rajtuk kívül még több portré- és síremlékterv. Szülővárosa utcanévvel adózott emlékének. Kallós Ede nem tartozik a magyar szobrászművészet kormeghatá­rozó, forradalmi egyéniségei sorába. Munkássága, művészete össz­hangban állt kora általános művészeti törekvéseivel, ízlésirányával. Ennek keretében azonban sikerült néhány általános emberi, individuá­lis esztétikai értékkel bíró művel gazdagítania a magyar képzőművé­szetet. Ezért, ha valahol, akkor szülővárosában feltétlenül indokolt megemlékeznünk róla, életművét felidéznünk. 100

Next

/
Thumbnails
Contents