A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2000 (Hódmezővásárhely, 2001)

ÉVFORDULÓ - Dömötör János: Ötven éve hunyt el Kallós Ede szobrászművész 98 Kruzslicz István Gábor: Száz éve született Bakay György sebészorvos, kórházigazgató

KRUZSLICZ ISTVÁN GÁBOR SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BAKAY GYÖRGY SEBÉSZORVOS, KÓRHÁZIGAZGATÓ Orvos családban született 1900. július 18-án Hódmezővásárhelyen. Nagyapja id. Bakay György kórházi főorvos, kórházalapító, apja ifj. Bakay Lajos professzor, európai hírű sebész. Elemi iskoláit és a gimnáziumi tanulmányait szülővárosában vé­gezte. Jeles eredménnyel tett érettségi vizsgát 1918-ban a vásárhelyi Református gimnáziumban. Katonaként Pozsonyba került, ahonnan a cseh megszállás menekülésre kényszerítette. Az első világháború be­fejezése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán tanult tovább. 1926-ban avatták doktorrá. 1926 és 1928 között gyakornokként a hódmezővásárhelyi Erzsébet Közkórházban dolgo­zott, majd alorvos-helyettes, később kinevezett segédorvos lett a sebé- szet-nógyógyászati osztályon. 1928 szeptemberében került a szegedi Ferenc József Tudományegyetem sebészti klinikájára. 1929. Októbe­rében díjas osztályvezető tanársegédnek nevezték ki. 1931-ig dolgo­zott Szegeden, ahol megszerezte a segédműtői oklevelet is. Klinikai működése alatt fél évig a budapesti és a berlini urológiai sebészeti klinikára küldték tanulmányútra. 1932-ben megnősült, és Hódmezővásárhelyen telepedett le, édes­anyja házában kétágyas kis magánszanatóriumot létesített, ahol kisebb műtéteket is végzett. Ettől kezdve két hűséges társa dolgozott vele, első felesége, aki műtősnői képesítéssel rendelkezett és B.Kovács Ferencné Palócz Mária, akit a Bakay-házaspár kiváló műtősnővé ké­pezett ki. A kis magánszanatórium fokozatosan terjeszkedett, és az Ániszfeld-házba költözött, amely hamarosan az Alföld egyik legna­gyobb forgalmú magánkórháza lett, évente 3-400 fekvőbeteget foga­dott. Nagy tudású orvosokkal dolgozott együtt, dr. Paku István bőr­gyógyásszal, dr. Róth László belgyógyásszal, dr. Janáky Gyula szü­lésszel és dr. Halász István gégésszel. 1938 novemberében a losonci állami kórház vezetésével bízták meg, majd 1939. Május 31-én igazgató-főorvossá nevezték ki. A bécsi döntés után, 1941-ben az erdélyi Désre helyezték, ahol szintén igaz­gató-főorvos lett. Több zsidó származású kollégáját mentette meg a 101

Next

/
Thumbnails
Contents