A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Hódmezővásárhely város illetékbélyegei 1924-1949

alapul vett napi 3 forint jövedelem a létfenntartást sem biztosítja, vi­szont ennek fenntartása mellett a legalacsonyabb fizetésű napszámos, de még a legalsóbb fizetési osztálybeli alkalmazott sem kaphat sze­génységi bizonyítványt.21 A bélyeg előállításához szükséges klisé a kiürítés alkalmával elve­szett, ezért újabbat kellett készíteni. A város nem ragaszkodott a ko­rábbi bélyegképhez, határozata értelmében „a városi bélyegek előál­lítására és annak formájára nézve a városi tanács esetenként pályá­zatot hirdet és azokat művészi kivitelben, legalkalmasabb formában készítteti el”. A bélyegre - melynek rajza, alakja és színe ezúttal sem hasonlíthatott a kincstári bélyegekéhez - körirat formájában a „Hód­mezővásárhely thj. város” szöveget kellett nyomni.22 Tárkány Szűcs Géza kutatásaiból tudjuk, hogy a bélyegek tervét maga a számvevőségi főnök, Almási Gyula Béla festőművész készí­tette el. Az általa elkészített és benyújtott három különféle tervből a városi tanács kettőt fogadott el: az egyiket az illetékbélyeg, a másikat pedig az anyakönyvi bélyeg számára. Az előbbi ugrató (vágtázó, ágaskodó) lovast, az utóbbi pedig fénykoszorúban szorosan egymás mellett álló férfit és nőt, valószínűleg vőlegényt és menyasszonyt kí­vánt ábrázolni. A bélyegek előállításához a művész fából faragott ki dúcokat, melyeken 5-5 bélyeg rajzolata foglalt helyett. A két színben készülő bélyegekhez külön kellett kifaragni az egyik és külön a másik színnek megfelelő ábrát. A kézi faragás eredményezte, hogy az egyes bélyegképek között jól látható eltérések mutatkoznak, így mindegyik bélyegből 5-5 típus különböztethető meg.23 A bélyegeket ifj. Erdei Sándor könyvnyomdája állította elő. Nagy­ságuk fogazattal fogazatig 36x31 mm, a képnagyság 30x26 mm, foga­zatuk 11 és feles. Az illetékbélyegek fehér famentes papírra a város színeiben, kék-sárga színben készültek, míg az anyakönyvi bélyegek sárga papíron piros rajzolattal. Köriratuk „HÓDMEZŐ-VASARHELY THJ. VÁROS”, illetve „HÓDMEZŐ-VÁSÁRHELYAKVI. DÍJ" lett. A fekete színű köriratot és a megfelelő szám mellett a „FORINT” szót 21 Uo. 354/1946. kgy. sz. 22 Ld. a 3. sz. jegyzetet. 23 Ismertetőjegyeiket ld. TÁRKÁNY SZŰCS Géza i. m. 69

Next

/
Thumbnails
Contents