A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Hódmezővásárhely város illetékbélyegei 1924-1949

kisebb, a rendelkezéseken inkább enyhítő, az életbeléptetést nem akadályozó módosítással 1926. október 15-én hagyta jóvá.

A végleges formájában az 1926. november 29-i közgyűlés által elfogadott szabályrendelet taxatíve felsorolta a városi bélyegilleték körébe vont 35 ügyfajtát. Ilyenek voltak: a házasság kihirdetése alól történő felmentés, ártézi kút fúrása és vízelvezetés, városi ingatlanok, jogok és jogosítványok hasznosítása, ezek bérleti ügyei, bér, haszonbér mérséklése vagy elengedése, bérleti, haszonbérleti jogviszony megszüntetése vagy átruházása, a város részére végzendő szolgáltatás, szállítás, munkálat biztosítása, köztér használat, lakhatási engedély kiadása, birtokív másolatok, adófőkönyvi kivonatok, irattári másolatok és rajzok kiadása, a hatósági bizonyítványok, névváltoztatási ügyek, ipari szakvizsgára bocsátás, árvatári kölcsön engedélyezése és soronkívüli visszafizetése, az árvaszéknél nagykorúság kimondása, szerződések jóváhagyása, ingatlannak haszonbérbe adása, illetve vétele stb.10 11 Az anyakönyvi díjakat, melyek mértékét közvetlenül a belügyminiszter határozta meg, továbbra is készpénzben kellett megfizetni.

A városi illetéket a bélyegeknek a magánfelek hatósági ténykedést kérelmező beadványaira, vagy az azt helyettesítő jegyzőkönyvre történő felragasztásával kellett leróni. Összegét a mindenkori állami be- adványi bélyegilleték 50%-ában határozták meg, természetesen az előbbin felül. A későbbiekben is érvényesülő elv szerint a szegényjogon, hatóságilag kiállított szegénységi bizonyítvány alapján a beadványok bélyegmentesek voltak, és a kincstári bélyegilleték alól való mentesség a városi bélyeg alól is mentességet biztosított. Az iktatók kötelesek voltak a városi bélyeget is napi keltezéssel ellátott bélyegzővel felülbélyegezni,11 és a helyhatósági illeték teljes, vagy részben való le nem rovásakor úgynevezett leletet készíteni. A mulasztó féltől a megrövidített illeték összegén felül annak még háromszorosát kellett fizetési meghagyás útján követelni, a felemelt illetéket viszont a városi tanács méltányolható okok esetén mérsékelhette, és el is engedhette. A

10 CSML HL Közgy. jkv. 471/1926. kgy.

11 A bélyegeket bélyegző helyett gyakorta kézi áthúzással, rendszerint átlós kereszttel érvénytelenítették

62