A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1999 (Hódmezővásárhely, 2000)

ÉVFORDULÓ - Rózsa Gábor: Százötven éve halt meg Schéner György

Végül is nézzük meg, mi teheti ezt a térképet a ma muzeológusa számára műtárggyá? Feltevésünk szerint Schénert zavarta a sok fehér folt, ezért igyekezett megtölteni: az utakon, határokon és vizeken kí­vül felszerkeszti a dombos-hátas kertészeteket, de feltünteti azokat a több ezer éves teli-telepeket is, ahová dohánykertészek még nem köl­töztek. Megtaláljuk - nevükkel vagy nélküle - az ún. kurgánokat, vagy temetkezési halmokat, a Szőlősi (vagy Nagy Tatár) Sáncot, va­lamint több ismert és egy talán eddig ismeretlen középkori templom­rom jelét is. A térképmű önállóan is értékelhető díszítése az ÉNy-i „üres” sarokban elhelyezett címerdíszes-epigrammás allegorikus tus­rajz. Szignója szerint: „Festette Nagy Ferencz T:N: Csongrád Vmegye Fő Ügyésze”, akiről viszont tudjuk, hogy Schéner apósa volt, tehát a térkép befejezésére, az utolsó simításokra talán az otthoni téli unalmas esték adtak alkalmat a két jeles férfinak. A kép előterében címerpaj­zsot támasztó honleány modellje akár Nagy Ferencz Uram Rozália leánya, Schéner fiatal hitvese is lehetett. A középtér pihenő aratóinak ruházata híven tükrözi a kor igényes divatját, valószínű, hogy Zyilinszky Mihály megyei monográfiájában is csak ezzel a céllal közli („Régi czímlap, régi népviselettel”. III. kötet 486. oldal). Az allegorikus kép középpontjában a szeri monostor idealizált romjai láthatók, előttük SURUNGURAD, BEULDU és CUERTUELTOU (Csongrád, Bőid és Körtvélytó) hármas ciklopkövén ZER (Szer), az első országgyűlés színhelyének szikla­tömbje nyugszik, példázva ezzel Csongrád megye nemzeti történelmi jelentőségű színtereit. Ennyi lokálpatriotizmust a nagyváradi születésű mérnöknek is megbocsáthatunk abban a korban, amikor Kölcsey négy évvel előtte írta a Himnuszt, s még tart az 1825-ben 14 éves szünet után összehívott ún. reformországgyűlés, amikor Széchenyi felajánlá­sát a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására a karok és ren­dek színe-java tetézi, amikor tudósitásaival feltűnik Kossuth Lajos. Innen már csak újabb tízegynéhány év - Schéner megyei mérnöki működésének legtermékenyebb időszaka - telik el, mely a magyar nemzet történetének egyik legfényesebb és egyben legszomorúbb végű fejezete. 103

Next

/
Thumbnails
Contents