A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

TANULMÁNY - Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi Virradat szabadkőműves páholy megalakulása

magyar nyelvű páholyt szerveztek, Corvin Mátyás az igazságos néven. Ettől kezdve sorra alakultak a magyar nyelvű páholyok, amelyek 1886. március 21-én a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban egyesültek.5

A Belügyminisztérium a szabadkőművességet egyesületként kezelte, a nagypáholy alapszabályát jóváhagyás céljából be kellett nyújtani. A jóváhagyott alapszabály szerint „

a szabadkőművesség filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény. Célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása. A szabadkőművesség kizár köréből minden politikai és vallási kérdést, és tagjait a hazai törvények tiszteletben tartására kötelezi. ”6

A kiegyezés utáni fellendülés hatása rövidesen begyűrűzött a korabeli Csongrád megyébe és környékére is. A megye első szabadkőműves páholya Szegeden alakult 1870. május 29-én, Árpád néven.7 Aradon 1871-ben már három páholy működött (Fraternitas, Petőfi és Széchenyi), Nagyváradon pedig 1876. október 29-én bontott zászlót a László király páholy.8

Hódmezővásárhely első szabadkőművesei is ebben az időszakban kerültek kapcsolatba a mozgalommal. Nagyobb részüket azok adják, akik vagy Vásárhelyen születtek, vagy életük bizonyos szakaszában ott éltek, de később elköltöztek a városból és új lakóhelyükön váltak a „királyi művészet”9 gyakorlóivá: Szegeden az Árpád páholy vette fel soraiba Balassa Armin ügyvéd-újságírót és Irányi Dezsőt, a szegedi törvényszék jegyzőjét és albíráját. Budapesten ifi. Imre József szemész a Corvin Mátyás, Kallós Ede szobrászművész a Deák Ferenc, Sándor Pál kereskedő a Martinovics páholy tagja lett. Ormos Ede újságírópolihisztor előbb Szegeden az Árpád, később Budapesten a Martino5 Uo. 50-51.

6 Uo. 51-52.

7 PATAKY Lajosné (öá.): A szabadkőműves szervezetek levéltára: Repertórium. (Levéltári leltárak, 39., Magyar Országos Levéltár) Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya/Levéltárak Országos Központja/, Budapest, 1967. (Kézirat) 69.

8 Uo. 17., 26., 94., 160.

9 Királyi művészet = A szabadkőműves munka egymás közti elnevezése, enyhe pátosszal.

56