A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)
Kruzslicz István Gábor: A Szeremlei Társaság 1998. évi tevékenysége
törte a vendégeket, beszélt a Szeremlei Társaság tevékenységéről és munkájáról. Ezt követően megismerkedtünk a Szilády Áron Társaság tagjaival és részletes beszámolót hallottunk az évi programjaikról. A kölcsönös bemutatkozást kötetlen beszélgetés követte. Ezután egyik tagtársunk, dr. Böszörményi Ede ny. lelkész két kiadványával ajándékoztunk meg minden résztvevőt. Az egyik könyv Szeremlei Sámuel életét és munkásságát ismerteti. A program az Anno vendéglőben elköltött késői ebéddel zárult. Második ülésünket október 5-én tartottuk. Ezen megbeszéltük a második felolvasóülés tematikáját, időpontját december elejére tüztük ki. Ezután hangzott el a Szilády Áron vásárhelyi látogatásáról szóló beszámoló. Ezen az ülésünkön tagjaink sorába felvettük dr. Baracs Gabriella főiskolai docenst, helytörténeti kutatót. Szó esett még Rózsa Virág Kanadában élő kulturális régész Torontóban tervezett Hódmezővásárhelyt bemutató kiállításáról. A kiállítás fő motívuma az iskolák és hitközségek anyaga lett volna, és mivel a múzeumban, a könyvtárakban és az iskolákban már gyűjtött anyagot, többek között Szigeti János tagtársunktól is, felvetődött a kérdés, hogy társaságunk ennek előkészítésében mennyire vegye ki a részét. Bokorné Nagy Katalin tagtársunk nem javasolta, hogy a társaság támogassa ezt a kezdeményezést, mert nem tartotta minden szempontból korrektnek az eddigi eljárásukat. Mivel a tagság több tagja is hasonló szellemben nyilatkozott, társaságunk elállt az ügy támogatásától. Második felolvasó ülésünket 1998. december 4-én tartottuk a Németh László Városi Könyvtárban. Herczeg Mihály elnök úr Szilády Áronra, a halasi tudósra emlékezett. Először a két város közötti hasonlóságokat, a közös vonásokat vázolta föl, majd Szeremlei Sámuel és Szilády Áron életútját vetette össze. Mindketten református lelkészek voltak, és jelentős tudományos tevékenységet fejtettek ki. Rózsa Gábor szentesi tagtársunk az Alföld halmai címmel tartott érdekfeszítő vetítettképes előadást. 1970-ben kezdte el a halmok térképezését, és folyamatosan mérte fel őket. Mint kiderült, régészeti tudományos feldolgozása a Vásárhely határában fekvő halmok közül egyiknek sincs. Szólt a halmok védelmének szükségességéről is. Rózsa Gábor 200 halom adatait először a Lakóhelyünk Hódmezővásárhely c. könyvben tette közzé. Előadásában kitért a halom nevekre és 4