A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Pintér István: Adalékok a Görgey-kérdés történetéhez

Ezután foglaljuk össze röviden, hogy mi történt a kápolnai csata második napján! A harcot február 27-én reggel a magyar csapatok jobbszárnya ellen Schlick tábornok nyitja meg Verpelétnél. Dessewffy csapatait kiverte a faluból és visszaszorította a Tárnán túlra. Dessewffy segítséget ka­pott Pöltenbergtől, s így az üldöző csapatokat megállították és vissza­verték. Ezalatt a centrumban Wyss dandárja Kápolna előtt Máriássyt hát­raveti és a faluban öldöklő utcai harc folyik. Dembinski Kápolna visz- szafoglalására indult. Két zászlóaljjal támadott, de végül sokat nem tudót telérni. A jobbszámyon Pöltenberg és Dessewffy csapatai Schlick egész erejével kerültek szembe, ezért visszavonultak. Végül február 27-én délután Dembinski elrendelte az általános visszavonu­lást. Az osztrákok nem üldözték a agyar csapatokat. ,56 A fentiekben a Görgey-Dembinski viszonyt és a kápolnai csatát foglaltam össze. Szóltam arról, hogy a hadsereg új beosztásának nyil­vánvaló célja a hadtestparancsnokok és elsősorban Görgey befolyásá­nak csökkentése, valamint Dembinski tekintélyének növelése volt. A tisztikar azonban rossznéven vette, hogy egy idegen főparancsnoknak rendelték alá, akinek ráadásául katonai múltját sem ismerték. A tisztek lecsillapítására adta ki Görgey február 14-i parancsát. A Görgey-Dembinski viszonyt negatív értelemben befolyásolta az, hogy Dembinski Görgeynek, mint hadtestparancsnoknak a kikerülésével juttatta el intézkedéseit az egyes hadosztályokhoz. Mivel Görgey ez ellen ismételten szót emelt, ugyanúgy, mint a főparancsnokságtól ka­pott határozatlan parancsokért, így az összetűzés elkerülhetetlenné vált. Ennek a fejezetnek a második részében a kápolnai csatával fog­lalkoztam. Az átnézett kiadványok alapján nyilvánvaló, hogy a ma­gyar csapatok szétszórtságáért és a központi vezetés hiányáért egya­ránt Dembinski okolható. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a hátul lévő magyar hadosztályokat Dembinski nem parancsolta időben előre, valamint egyetlen egy hírvivő tiszttel rendelkezett, akkor nyilvánvaló, hogy a kápolnai csatavesztés egyedül az ő helytelen, kapkodó és hatá­rozatlan hadvezetésének a következménye, nem pedig Görgey tevé­56 SZEREMLEI i.m. 63. 29

Next

/
Thumbnails
Contents