A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

ÉVFORODULÓ - Kruzslicz István Gábor: Nagy György halálának évfordulóján

zelmét biztosítani. Nagy Györgyöt elsősorban az vonzotta ide az Alföld délkeleti vidékére, hogy itt volt a legerősebb a Kossuth- hagyomány tisztelete és a 48-as eszmékhez való hűséges ragaszkodás. Hódmezővásárhely elöl járt a függetlenségi eszme hirdetésében. Nagy György az 1910-es parlamenti választásokon a függetlenségi párt jelöltjét támogatta, beszédeivel fellelkesítette a hallgatóságot és komoly szerepe volt abban, hogy 1910-ben Hódmezővásárhelyről függetlenségi politikus jutott be a parlamentbe.

Már korábban szoros barátság fűzte Szabó Imre református tanítóhoz, akit sikeresen védett meg királysértési perében a szegedi esküdtszék előtt. Kapcsolatot tartott fenn Kovács Józseffel, a helyi függetlenségi párt elnökével és Kmetty Bélával.

A helyi függetlenségi pártkör elnökévé választotta Nagy Györgyöt. A megalakuló új pártkör a Függetlenségi és 48-as Kossuth Lajos Pártkör nevet vette fel. Ezen kívül a Kossuth Lajos Népkör elnöke és a Damjanich utcai 48-as Olvasóegylet tiszteletbeli elnöke, valamint az Újvárosi Olvasókör elnöke is volt.

1911. október 14-én indította el a Magyar Köztársaság című folyóiratát, melyet Vásárhelyen jelentette meg minden hónap 14-én, ezzel is emlékezve 1849. április 14-re, a Habsburg-ház trónfosztásának napjára. Elsőnek hirdette meg a nemzeti demokratikus és társadalmi igazságérzettel átszőtt szociális köztársaság eszméjét. 1912. szeptember 7-én Budapesten megalapította az Országos Köztársasági Pártot, melynek elnöke lett. Tiszteletbeli elnöke Szappanos István, alelnökök dr. Espersti János makói ügyvéd, Jánossy Zoltán debreceni református lelkész, dr. Szacsvay Gyula kézdivásárhelyi ügyvéd, pénztárosa Szabó Imre.

Dr. Nagy György és folyóiratának hatására Párizsban, az Egyesült Államokban az ottani magyarság körében is alapítottak köztársasági pártot és bejelentették csatlakozásukat. A progresszív függetlenségi gondoldat önálló szervezeteként megjelenő párt magalakulása után nyomban elkezdődött a tömegbázis kiszélesítése. Kapcsolat létesült a bostoni, az olasz és a portugál köztársasági pártokkal is. Magyarországon több mint 30 városban alakultak meg a párt helyi szervei.

Tisza István az egyre szélesedő köztársasági mozgalom elfojtására törekedve olyan visszamenő hatályú törvénnyel tiltotta be a köztársa