A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)
ÉVFORODULÓ - Dömötör János: Száz éve született Erdős János, 1898-1985
Figyelemreméltó azonban, hogy az ország jobbratolódásában már semmilyen szerepet sem vállalt a Tornyai Társaság. Olyan módon is kifejezésre jutott ez, hogy 1944-ben már csak zenei esteket, koncerteket rendeztek, amelyek révén kifejezték, hogy semmilyen közösséget sem vállalnak az uralkodóvá vált ideológiával. Sőt a szerepeltetett művészek megbecsülésével tevőlegesen véleményt nyilvánítottak, tiltakoztak az akkor már erősen érvényesülő diszkrimináció ellen. Társaság működésével kapcsolatban még néhány esemény említésre méltó e korszakból. Ilyen Banga Ilonának, Szentgyörgyi Albert tanársegédjének, a jeles tornatanár leányának biológiai előadása. Bibó Lajos három évtizedes írói működését is megünnepelték. Bizonyára érdekes összevetésre adott alkalmat Karácsony Sándor debreceni egyetemi tanár Magyar lélek, magyar észjárás és Pákozdy Ferenc költő Vásárhelyi lélek, vásárhelyi észjárás című párhuzamos előadása. Egyébként 1944 tavaszának végétől már semmilyen rendezvényt sem tartott a Társaság. Ugyancsak tovább árnyalja a képet az is, miszerint Erdős János Galyasi Miklóst és lemondásának kényszerességét olyan mértékben vette figyelembe, tartotta tiszteletben, hogy mindaddig nem kezdeményezte a Társaság működésének újraindítását, míg Galyasi Miklós haza nem tért szovjet hadifogságból Titkári tevékenységének összefoglalása és értékeléseként meg kell állapítani, hogy a fasizálódó társadalmi környezetben is megőrizte a társaság humánus, Európa szellemi örökségéhez méltó arculatát. Emberi és egyben alkotói portréjához tartozik, hogy jó barátságban állt a Szentesen tevékenykedő Drahos István és a Csongrádon működő Nagy Árpád grafikusművészekkel. Ez részben többszöri találkozásban, látogatásban, valamint művek cseréjében is megnyilvánult. Végül szólnunk kell még valamiről, ami a pálya 1945 utáni alakulásának is némi magyarázatát adja. Erdős János az olasz fronton súlyosan megsebesült és helytállása eredményeként vitézi címet kapott. 1945 után elsősorban a Kommunista Párton belül ez a kitüntetés negatív megítélésűvé vált, indokolatlan diszkriminációt jelentett, mert legtöbbször a kötelességüket teljesítőket ismerték el vele. Ez a negatív megítélés oldhatja fel azt a kérdőjelet, hogy Erdős János az 1950-es 108
