A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

ÉVFORODULÓ - Dömötör János: Száz éve született Erdős János, 1898-1985

Művészi magatartása és etikája közvetlenül kapcsolódik az alföldi realistákhoz. Ennek megfelelően munkásságának sajátja a tájszeretet, ezen belül is közel állt szívéhez a mártélyi Tisza-part, az ártéri tisztá­sok, valamint a víz nyugalmas tükre. Mélységes humanizmusából fa­kadt, hogy érdekelte és megjelenítette az ember szűkebb környezetét, valamint az e környezetben élő, azt alakító, formáló embert. Megjele­nítési módja a tágabb értelemben vett realizmus, természetelvűség, amely azonban nem másolja a látott világot, hanem egyéni módon költi át, teremti újjá azt. Mind emberi egyéniségét, mind alkotói oeuvrejét tekintve sok ha­sonlóságot fedezhetünk fel közte és Endre Béla között. Mindketten halk, szerény, inkább befelé élő, a nyilvános szereplést nem szívesen vállaló személyiségek voltak. Mindkettőjükhöz közel állt a népművé­szet, szerették a Tiszát és szűkebb környezetükből leginkább az eszté­tikus formai és színbeni szépséget egyaránt hordozó virágokat. A megjelenítési módot illetően idekívánkozik még, hogy Endre Bélához hasonlóan ő is a szépen festés híve volt. Az egyes szakírók által fi­nomnaturalizmusnak minősített törekvés is sajátja volt műveiknek. Egyébként e korszakban az egyetemes művészetből ennek az irány­zatnak Bastien Lepage a legismertebb képviselője. Alkotói, és a vásárhelyi népművészet megmentése és megismerte­tése érdekében kifejtett tevékenysége mellett szólni kell kulturális közéleti szerepéről, munkásságáról is. Ebben is követte a nagy elődök, Tornyai János és Endre Béla példáját, akik szintén folytattak a nép­művészeti gyűjtőmunkán kívül kulturális közéleti tevékenységet is. E területen pályájának legfontosabb részét az a hat év képezte, amelyet Galyasi Miklós lemondása, 1938 júliusa után 1944 elejéig a Tornyai Társaság titkáraként eltöltött. (Zárójelben kell megjegyezni, hogy Galyasi Miklós már az ún. első zsidótörvény tervének publikálá­sakor nyomban lemondott. Részben személyes érzékenysége, másrészt azért, és ez még fontosabb, mert nem akarta, hogy személye miatt hátrány vagy támadás érje a társaságot.) Áttekintve a hat évet, meg kell állapítani, hogy bár alapító tagja volt a Tornyai Társaságnak, nem viselt vezető tisztséget korábban. Mégis színvonalesés nélkül, avatottan kormányozta az eredeti huma­106

Next

/
Thumbnails
Contents