A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Blazovich László: A Fekete Sas története
BLAZOVICH LÁSZLÓ A FEKETE SAS TÖRTÉNETE Az „öreg Sas” és világa A Kossuth tér a múlt század végi és e század eleji nagy építkezések során kapta mai arculatát. Ekkor emelték a városi tanács új székházát, ekkor kapott új otthont a posta, és ekkor épült egy új szálloda is. A neobarokk stílusban felépült nagy vendéglátási egységet, amely a kor színvonalának megfelelően látta el vendégeit, Fekete Sasnak nevezték. Helyén azelőtt is hasonló rendeltetésű épület, az egyemeletes, többnyire csak „öreg Sas ”-nak mondott, Fekete Sashoz címzett fogadó állt. Hosszú időn át fordulhattak be kapuján a kocsik, s öblíthették le az út porát asztalai mellett a betérő utazók. Sokszor ihattak áldomást ivójában egy-egy jó vásár után a helyi és a környékbeli lakosok, hiszen létezéséről az első írásbeli adat 1789-ből maradt ránk.1 Feltételezhető, hogy a fogadó már régebben állt és működött. A 18. század első harmadában a sorozatos harcok - török kiűzése, a Rákóczi- szabadságharc - után, ha idegen elnyomás alatt is, de lassan megindult az ország vérkeringése. Ebben az időben a kereskedők és egyéb utazók igényeinek kielégítésére jöttek létre az ország területén a fogadók. Népszerű, akkor divatos elnevezések között pl. Arany Sas, Arany Bárány, Vörös Ökör, találkozhatunk a Fekete Sas elnevezéssel is. Megpihenhetett a vendég többek között a pesti és a szegedi Fekete Sasban.1 2 A 18. század első harmadában kocsmárosok tehát szívesen nevezték el üzletüket valamilyen állat nevéről, így kaphatta nevét a vásárhelyi Fekete Sas is, mégpedig a 18. század első harmadában. Csak 1 SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története. 4. köt. Hódmezővásárhely, 1911. 342. " A magyar vendéglátóipar története. Szerk. BALLAI Károly. Budapest, 1943. 238-250.; LESTYÁN Sándor: Utazás a fehérasztal körül. Budapest., 1955.25., 51-52., 72. 7
