A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök

növelte, ha ilyen alkalomkor a város vezetői közül is megjelent valakit. Táncmulatságokon, társasvacsorákon is fontos volt a tanító jelenléte. Tokodi Piroska mártélyi tanítónő például táncmulatságot rendezett az olvasóköri könyvtár gyarapítása céljából. Sóshalmon Orovecz János tanító az első világháború előtt négyszólamú énekkarával ért el emlékezetes sikert. Deli Lajos maga is írt színműveket, melyekkel más olvasóköröket is felkerestek. Hasonló úton járt a húszas évek végén őt Sóshalmon követő Kenézné Gullai Ella néni, majd az őt 1943-ban felváltó fia, Kenéz Sándor is, aki példátlan módon a mai napig is együtt tartotta az olvasókör közönségét.

Ezeknek a tanyai műkedvelő előadásoknak sem a megjelenítését, sem a tartalmát tekintve nem szabad túlfinomult kritikával nézni. Az a parasztgyerek, aki történetesen egész héten szántott, jószágot etetett, vagy dudvázott, színpadon fellépett, mint huszár, gróf, plébános, vagy amorózó, már felülmúlta önmagát. Gondoljuk csak el, hogy 1900. március 25-én a pecércési olvasókörben Bánk bánt játszott egy műkedvelő csapat. Sóstóparton szinte aratásig nem lehetett levenni műsorról a Falu rosszát. Kenéz Sándor Sóshalmon Kodolányi Földindulásával ért el olyan sikert, hogy a városi színpadon is föl kellett lépniük. Gyürky Bertalan Kútvölgyparton Gárdonyi Bor című darabjával aratott sikert. Herczeg Mihály a csomorkányi színjátszókkal Illyés Tűvétevők komédiáját adatta elő. A Megszólalt az öreg templom nagy harangja című darabbal vendégjátékként eljutottak a csókási, meg a barackosi olvasókörbe.

Híres volt Ormos Ferenc színjátszó csoportja Csicsatéren, majd utóda Bereiné Tóth Ilona az énekkarával, és még hányán és hányán. Ki győzné felsorolni azt a rengeteg, számon sem tartott kultúrmunkát, amelyet a tanítók végeztek. De nemcsak a tanyán, bent a városban is szinte minden iskola rendezett ünnepélyeket, műsoros délutánokat. Nagyon sok csak az emberek emlékezetében, a szívében él. Hol van felírva, hogy Tóth Ferenc igazgató-tanító betanította 1935-ben a Megfagyott gyermeket, és ezzel örök időre tanítványai szívébe plántálta a szociális érzékenységet? Hajdú Géza megemlíti könyvében, hogy „a körök mellett helyenként ifjúsági egyletek is működtek, vezetőjük rendszerint a tanító. A tanító és az olvasókör szoros kapcsolatá51