A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök

mentén, Ki shorn okon a Bakay-féle tanyán zajlott le. Endrey elhibázta ellenfelét, Nagy György pedig nem élt a lövés jogával. Néhány hónap múlva mindkettőjüket párbajvétség miatt háromnapi fogházra ítélték.

Sokkal erőteljesebben és maró gúnnyal támadt Nagy Györgyre a helyi Munkapárt lapja, a Hódmezővásárhely. Nevetséges hóbortnak titulálta Nagy György vásárhelyi kiáltványát, amelyben a republikánus politikus a független magyar köztársaság megvalósításáért kezdett harcát jelenti be.

Nagy György 1911. október 14-én indította el a Magyar Köztársaság című folyóiratát Hódmezővásárhelyen, amely minden hónap 14-én jelent meg, ezzel is emlékezve 1849. április 14-re, a trónfosztás napjára. 1912. szeptember 7-én pedig Budapesten megalakította a Magyar Köztársaság Pártot. Többszöri sajtóper után, az 1913-ban hozott 34. te. betiltotta pártját és folyóiratát is. Válaszként megalakította az Országos Kossuth Lajos Pártot, folyóirata pedig Kossuth Lajos Lapja címmel jelent meg.

Régi köztársasági programja mellett a nemzeti demokrata és radikális jellege tűnik ki elsősorban. Pártprogramjában többek között önálló hadsereget, külképviseletet, önálló nemzeti bankot, önálló vámterületet, általános titkos választójogot, ezen felépülő parlamentet, progresszív adórendszert, ingyenes népoktatást követelt.

Hódmezővásárhelyen két maradandó képzőművészeti alkotás készült Kossuth Lajosról. 1903. március 22-én leplezték a Kallós Ede által készített szobrot a Kossuth téren.

Vastagh György festménye 1880-ban készült, és a városháza dísztermének falát díszíti. A már érett Kossuthot ábrázoló festménye alá — kívánságának megfelelően - egy kis táblácskát helyeztek el a következő felirattal: Cursum consummavit, fidem servavit (pályáját bevégezte, hűségét megőrizte).

39