A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök
lök. Közösen szervezték ünnepeiket, társas összejöveteleiket, melyek között előkelő helyet foglalt el minden évben március 15-e megünneplése. Az olvasókörök közül a Szamecz vezette I. 48-as Olvasókör volt az, amely elsőként került kapcsolatba Kossuth Lajossal. Az 1874-ben alakult Tabáni IV. Olvasókör szintén elnökén, Ábrái Károlyon keresztül került közvetlen kapcsolatba a Turinban élő Kossuthtal. Ábrái, aki 1877 és 1884 között a város polgármestere, egyik megvalósítója volt a Gosztonyi Sándor által javasolt díszpolgári cím adományozásának. Kossuth 1881-ben Ábrái Károlynak címezte azt a levelet, amelyben megköszönte díszpolgárrá választását. Valószínű, hogy a IV. Olvasókör alapítója is maga Ábrái Károly lehetett. Biztosan tudjuk, hogy 1880 és 1888 között ő töltötte be az olvasókör elnöki tisztét. 1880. március 15-én a IV Olvasókör társas estélyén, ahol tisztviselők, iparosok, kereskedők, de legnagyobb számban tisztes korú gazdálkodók vettek rész, Schwarz Mór tanár, a kör alelnöke mondott ünnepi beszédet. Eközben megjelent az I. Olvasókör küldöttsége, és azt indítványozta, hogy Kossuth Lajoshoz a két kör közösen küldjön táviratot. A kör tagjai éljenezéssel fogadták a javaslatot, e célra gyűjtést rendeztek, és a távirat megfogalmazásával és elküldésével Matók Béla ügyvédet bízták meg. A távirat így hangzott: „Kossuth Lajos úr volt kormányzó és hazánkfia Cologno al Baraccone. Az örökké emlékezetes 1848-ik évi március 15-ének eredménye, melynek folytán tizennégy millió jobbágy egy millió nemessel összeolvadván... igyekeztek egymást a hazaszeretetben felülmúlni, oly szoros összeköttetésben áll szeretve tisztelt hazánkfia nagy nevével, hogy az a késő unokák által is csodálkozással és áldással fog említtetni. Engedje meg ez alkalomból újólag kifejezést adni ragaszkodásunknak, óhajtván, hogy a Mindenható életét megelégedéssel és erővel megáldván tanúja lehessen a magyar nemzet jobb jövőjének, hazaszeretetének és szorongatott helyzetbőli megszabadulásának. A h.m.33
