A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök
alá. Végül 20 lapon következett a törvényhatósági bizottság tagjainak aláírása. Az albumot egy pergamenre írt felirat kíséretében a Gosztonyi Sándor vezette küldöttég adta át Kossuthnak. Kossuth még 1881-ben megírta válaszlevelét, amely azonban sajnálatos módon nem érkezett meg rendeltetési helyére. Erről csak 1883-ban húga útján értesült, és Ábrái Károly polgármesternek címezve küldte el a levél kéziratának első fogalmazványát, valamit Gosztonyi Sándor címére egy másik levelet. Mindkét levél a városi levéltár őrizetében-van piros aranyozott bőrkötésben. 1883-ban a teljes szöveget az újságok is megjelentették.6 A kézzel írt első fogalmazványban több áthúzás és javítás látható. Kossuth a kísérőlevélben elnézést kért, hogy nem írta újra a levelet, de ezzel egyszersmind bizonyította is, hogy az eredeti fogalmazvány még 1881-ben elkészült. A levélben meghatódottan köszönte meg, hogy a törvény ellenére „a nemzet magához emelte a lesújtottat”. Kossuth ebben a levélben is hangsúlyozta, hogy bár a 48-as törvények biztosították a szabad földet és a jogegyenlőséget, I 880-ban az osztrákokkal közös haza nem a magyaroké, de bízik abban, hogy a magyar nép elnyeri függetlenségét. A Kossuth-kultusz kialakulásában sajátos szerepet játszottak a hódmezővásárhelyi olvasó népkörök és egyletek. Függetlenül attól, hogy paraszti olvasókörről, iparos, kereskedő vagy gazdasági egyesületről. vallási alapon szerveződő körökről van szó, szinte mindegyikben megtalálható Kossuth személye iránti tisztelet és szimpátia. A 48-as hagyományok legszívósabb őrzői azonban a paraszti olvasóegyletek voltak. A paraszti olvasóköri mozgalom a kiegyezés körüli években indult, és azután rohamosan terjedt. Az elsőt, a Tabáni Olvasókört 1869-ben alapította Szamecz András, akinek személyisége és egész élete összefonódott a szabadságharccal és a 48-as eszmékkel. Életútja bizonyítja elkötelezettségét. Szamecz András 1810-ben született, és mint egyszerű szűcsmester telepedett meg Vásárhelyen. 1848-ban pénzzé tette minden vagyonát, és saját költségén megszervezte a száz főből álló Bercsényi szabad6 Vásárhely és Vidéke, 1883. nov. 1. p. 3„ dec. 13. p. 1-2.
