A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Kruzslicz István Gábor: Kossuth-kultusz és a hódmezővásárhelyi olvasókörök

mények emlékét. 1860-ban az önkényuralom válságának első jelei mindenütt a nemzeti érzés és ellenállás megnyilvánulásához vezettek. Pesten az egyetemi ifjúság a forradalom évfordulójának megünneplésére készült. A rendőrség tilalma ellenére a diákok a temetőbe vonultak a vértanúk sírjaihoz. Sortűz dördült, több diákot elfogtak.

1867-1894

A kiegyezés után többször is megpróbálták Kossuthot hazahívni, 1872-ben Hódmezővásárhelyről is érkezett ilyen felkérés hozzá. Kossuth azonban minden kísérletet visszautasított. Az 1867 utáni magyar- országi helyzet számára elfogadhatatlan feltételeket teremtett. Többször is kifejtette, hogy sohasem lesz alattvalója egy Habsburg uralkodónak.

Hódmezővásárhelyen egymás után jöttek létre az olvasókörök. Az Első Olvasó Népkör alapító elnökét, Szamecz Andrást a 48-as eszméket magukénak valló lakosok vezérüknek ismerték el. A helyi 48-as párt és a honvédegylet minden évben ünnepségeket rendezett az évforduló tiszteletére.

Egy ilyen ünnepségről tudósított a helyi sajtó: „Húrom nap múlva március 15-ikel. Huszonkét év választott el bennünket az 1848. március 15-étői. A nemzetek - úgymond egyik írónk - emlékeikben élnek. Őrizzük mi is kegyelettel e napot, mely a bekövetkező nagy időknek világeseményeknek volt mintegy előhírnöke

Ugyanez az újság tudósít az 1878-as évforduló nyilvános megünnepléséről a népkörökben, valamint arról, hogy Sachner Antal vendéglőjében estélyt rendeztek.' A nyolcvanas években már több lapszámra kiterjedő részletes tudósításokban olvashatunk a városban megrendezett ünnepségsorozatokról.

Hódmezővásárhelyen rendkívül eleven volt a Kossuth-kultusz. A 48-as Párt 1872-ben az emigrációban élő Kossuthot jelölte országgyűlési képviselőnek. A helyi újságból tudjuk, hogy sürgönyt küldtek 1 2

1 Vásárhelyi Közlöny, 1870. március 13.

2 Uo., 1878. március 17.

28