A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

VÁSÁRHELYI ÍRÓTALÁLKOZÓ, 1995. AUGUSZTUS 23-26. - Ács Margit: Egy ilyen intellektuális izé arról, hogy van-e népi irodalom, ha a nép nem kér belőle

megállapítani, hogy az idegen fordításban kényszerű szóhasználatnak magyar nyelvű szövegben nincs létjogosultsága.), a múlt századi német romantika, romantika-korabeli filozófia késői oldalhajtásának állítják be.

Kétségtelen, hogy Erdélyi, Sinka a népiesség stíluseszményét követték, a népi miszticizmus Szabó Dezsős, Kodolányi Jánosos változata sem vonható el a német romantika (és expresszionizmus) stíluselőzményétől, de a mozgalom nem művészeti kérdésekkel foglalkozott, ezek a szerzők is, ha megszólaltak a vitában, nem népiességük igazolásával foglalkoztak.

És sorakoztassuk az ellenpéldákat? Szabó Lőrinc — mint népies költő?! Hiszen maga a kezdeményező, Zilahy Lajos egyenesen a leg- urbánusabb műfajok egyikében, a lektűr-regényben jeleskedett. De komolyra fordítva a szót: népi ars poetica nem volt; esszék, tanulmányok, szociográfiák bázisán alapul az úgynevezett népi gondolat: Fiilep Lajos, Illyés Gyula, Németh László, a később hozzájuk sorolódó Erdei Ferenc, Szabó Zoltán, Bibó István társadalmi látleleteiből, töprengéseiből szövődik össze.

Német filozófusok? Ajkbiggyesztő besorolás a filozófiatörténet Mengyelejev táblázatán. Elvégre tudjuk, mit gondoljunk az efféle lejárt irányzatokról, pláne újjáélesztésükről. De hát ugyan miért volna megvetendőbb iskola a német filozófia, mint a még korábbi angol pragmatizmus? Miért éppen ez szalonképtelen? Persze, ez csak ártatlan berzenkedés. A lényeg, hogy e látszólag objektív tudósi kategorizálással ne engedjük meghamisítani a népi mozgalom genezisét. Na és, ha megfogalmazásaikban olyan kulturális előzmények földalatti áramai szerint haladtak, melyek egy századdal korábbiak Európa időtérképén? A magyar társadalom zavarai évszázaddal előbb végbement torzulások következményei, amelyekkel először a reformkorban szembesült a politikai tudattal rendelkező, művelt réteg, nem csoda, ha ez a romantikus múlt visszahangzik az új reformkor sürgetőiben. De mozgalmukat a valóság brutális tényei váltották ki, nem utópikus révedezés volt filozófiai olvasmányok hatására.

Ahol polgárosodás ment végbe, átformálta egészükben a nemzeteket. Magyarországon - talán a nemzeti függetlenség hiánya miatt - a felső osztályok előjogaikat és szerzett előnyeiket nemcsak a minden132