A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Szigeti János: Zsidó mártírjaira emlékezett Mindszent és Hódmezővásárhely
SZIGETI JÁNOS ZSIDÓ MÁRTÍRJAIRA EMLÉKEZETT MINDSZENT ÉS HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Emlékmüavatás és mártír-istentisztelet A mindszenti tanúbizonyság A zsidóknak 1760-ban engedte meg a vármegyei hatóság, hogy iparral és kereskedelemmel foglalkozhassanak. Ekkor még leginkább szarvasmarha és nyersbőr kereskedelemmel próbálkoztak. A 118 ezer kát. Holdat kitevő Károlyi uradalomban már dolgoztak zsidók, letelepedésük nem lehetett tömeges, hiszen az országban az osztrák, morva, német, lengyel zsidók betelepedése is szórványosan történt. Az 1817. évi összeírás szerint Mindszenten két zsidó családatya, összesen 15 zsidó élt. 1827-es adat szerint Mindszent összlakossága 491 1 fő. Az 1860-as években a mindszenti zsidóknak két imaházuk is volt, és két saktert (metszőt) is tartottak. A sakter végezte a hitközségben az állatok rituális előírás szerint való levágását. Az első hitközség már 1848 előtt megalakult, s a gyülekezet a csongrádi rabbi alá tartozott. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején a szerbek (rácok) által lakott helyekről kiűzték a magyar érzületű zsidókat, akik nagy számban telepedtek le Mindszenten. Számuk 1850-ben már 138- ra emelkedett. Az a különös eset fordult elő, hogy az utóbbi betelepülőkből alakult meg a második hitközség. A mindszenti egyházak és felekezetek között teljes béke és egyetértés uralkodott. Később a két zsidó hitközség összeolvadt. A mindszenti zsinagóga (a mai Kossuth utcában) nagy áldozattal épült fel, amelyet 1 881-ben szenteltek fel. A mindszenti zsidók zömmel kétkezi munkások, kereskedők, hentesek, fogtechnikusok voltak, akadt köztük szellemi foglalkozású, orvos is. 1920-ban 146, 1930-ban 103 főből állt a zsidó közösség. A hitközség élén Schwáb József elnök állott. A második világháború alatt nyilas besúgók figyelték a zsidókat, a helyi lap hasábjain anti101
