A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Első világháborús emlékművek Hódmezővásárhelyen és határában

visszaszerzésére ”.67 Az előbbi gondolatok uralták a Hősök napján tartott megemlékezéseket is, ahová rendszerint kivezényelték a tanulód] úságot, a levente fiatalokat, mint a kitűzött célok valóra váltásának legfőbb letéteményeseit.

Olvasva a hazafias szólamokkal telítődött, s általában a rangos vendégek tiszteletére adott díszebédekkel, vacsorákkal, a pohárköszöntők sorával folytatódó ünnepségekről a beszámolókat, és ugyanakkor az állam által juttatott nyomorúságos járadékból tengődő özvegyek, árvák és rokkantak, a valós és vélt sérelmeik alapján magukat a társadalom számkivetettjeinek érző hadigondozottak sorsáról számot adó cikkeket és hatósági iratokat, ellentmondásos kép bontakozik ki a hősök hivatalos szintre emelt kultuszáról. Csak sejthetjük, mit érezhetett a támasz nélkül maradt szülő vagy feleség, amikor a szónok újabb áldozatokat kért a jövő nagy harcaihoz. A kiábrándultság a hősi halottak összeírásakor rendre megmutatkozó lanyha adatközlési kedvet is magyarázza.

A második világháborút követően beállt gyökeres politikai fordulat a legalább bizonyos erkölcsi elégtételt nyújtó, hivatalosan kijáró tisztelettől is megfosztotta a háború kárvallottjait. Bonhardt Attila hadtörténész találóan fogalmazta meg: „Az 1. világháborút »csak« gazdasági érdekszférákért vívták. Az elesett ellenfél már nem ellenség volt, hanem hősi halott, akinek kijár a végtisztesség. A 2. világháborúban a gazdasági és politikai érdekek mellett ideológiák csaptak össze és a győztesek szemében — különösen Európa keleti felén — a másik oldalon harcolók haláluk után is ellenségek maradtak, akiknek az emlékét is el kellett volna feledni ”.68

A győztes által képviselt ideológia azonban elfordult az első világháború, mint imperialista célokért folytatott háború hősi halottaitól is. A hősök kultusza pedig - amelyet a Trianon után nyíltan felvállalt revizionista politika nacionalista, irredenta tartalommal töltött meg - mint potenciális veszélyforrás, eleve nem kívánatossá lett a megszálló

67 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1926. jún. 29. 1.

68 BONHARDT Attila: A hősi halottak emlékének ápolása a m. kir. honvédségben a két világháború között és a második világháború idején. Kézirat. CSML HL.

99