A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

A Szeremlei Társaság öt éve - Herczeg Mihály

Annak idején alapszabályunkban 10 pontban jelöltük meg céljaink elérésének útját:

1. „Rendszeres összejöveteleket tartunk.” Eleinte havonta szerettük volna, de hamar rájöttünk, hogy 2-3 havonta is elég nehéz összegyűjteni a tagságot, amely az évek folyamán 19 főre gyarapodott. Már 1991 -ben javasoltuk, hogy „önképzőkör-szerüen” kellene működni. Ez a gondolat többször is fölmerült, helyeslésre is talált, de csak 1994 áprilisában döntött úgy a közgyűlés, hogy november-december hónapban minden évben tartunk felolvasó ülést. Ezt 1994 decemberében meg is tartottuk az Alföldi Galériában. 1995 decemberében rendeztük második felolvasóülésünket.

2, „Előadásokat, vitaüléseket, tudományos ülésszakokat, kiállításokat rendez.”

Elsőként 1993-ban dr. Elek András tartott előadást a társaság tagjainak a 48-as emlékek felkutatásának eredményeiről. Sikerült neki beazonosítani a Plohn-fotók eddig ismeretlen honvédéit; a temetőkben 8 honvéd sírjára bukkant, amelyek ápolását javasolta a 48-as hagyományokra oly sokat hivatkozó vásárhelyieknek.

1993- ban a Rákóczi szabadságharc 290. évfordulójának tiszteletére rendezett történettudományi konferenciához a társaság is jelentősen hozzájárult. A „Bercsényi Miklós és kora” konferencia aktualitását aláhúzta a város egykori földesurának halála 200. évfordulója is. Köpeczi Béla akadémikus elnöki megnyitója után R. Várkonyi Ágnes a Bercsényibiográfia még megoldatlan kérdéseiről beszélt. Galgóczi László kandidátus a Bercsényi-levelek nyelvtörténeti vizsgálatát végezte el, majd Czigány István a kuruc hadsereg és Bercsényi kapcsolatáról beszélt. Herczeg Mihály A Bercsényi család és a vásárhelyiek c. előadásában végigvezette, hogyan jutott a székesi Bercsényi család Vásárhely birtokához, milyen volt a kapcsolat a közel két emberöltő alatt. Köpeczi Béla Bercsényi és az orosz orientáció összefüggéseiről beszélt. Heckenast Gusztáv Rákóczi szenátorait idézte, Zakar József pedig a franciaországi Bercsényieket. Az előadásokat kísérő kiállítás egyik darabjáról, a hosszú tőrről (spadé) Kovács S. Tibor tartott színvonalas magyarázatot.

1994- ben Kossuth halálának centenáriumán a Szeremlei Társaság rendezett konferenciát a városi önkormányzattal együtt. Az első előadást Kossuth Lajos és Hódmezővásárhely 1848/49-ben címmel dr. Varsányi

8