A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

HELYTÖRTÉNET - Makó Imre: A mozi hőskora Hódmezővásárhelyen

való takarékoskodás érdekében 1916 telétől rendeletekkel szabályozták a szórakozóhelyek záróráját, 1917 februárjában bizonytalan időre be is záratták azokat.47 Vásárhelyen 1918 novemberében - amikor a városi tanács a naponkénti mozielőadások számát egy előadásra korlátozta48 - még csak fenyegetett az áramszünet, a következő év nyarától azonban a szénellátás zavarai következtében olykor már hetekre kialudt a villany. Politikailag válságos időkben a helyi Nemzeti Tanács, a Direktórium, majd a megszálló román katonai parancsnokság korlátozta, vagy éppen tiltotta be a vetítéseket.49

Az ellenséges országok filmjeinek letiltásáért csak mennyiségileg nyújthattak kárpótlást a feltörekvő német és magyar filmgyártás termékei. Több tiltott mű is bejutott az országba, így 1918 elején - az „intemacionális piac” mozgófényképeként - Vásárhelyen is bemutatták az olasz és az egyetemes filmművészet ma már klasszikusnak számító, monumentális alkotását, a Cabiriát.50 A háborús évek korlátozott filmkínálatában érte el fénykorát az élő szereplők játékát a vásznon látottakéval váltogató sajátos hibridműfaj, a moziszkeccs. Az intervenciós csapatok április 28-i bevonulása Vásárhelyen már megakadályozta a hazai alkotógárda legjobbjainak közreműködésével a Tanácsköztársaság alatt készült játékfilmek bemutatását.51 A fővárostól elvágott, megszállt területen maga az erdélyi és délvidéki mozik műsorára támaszkodható filmellátás is csak akadozottan folyt.

1919 elej én, miután a menekült nyitrai színtársulat költözött be a Sas csiliáros termébe, Havas igazgató az Urániában újította fel a mozielőadásokat. A kiváló szakember április végén a forrongó időszak áldozatául esett, - a Fekete Sas Mozit június elsején a fia nyitotta meg újból. Még a bérlet ideje alatt jelent meg az ellenforradalmi kormány rendelete a moziengedélyek revíziójáról, amely rövidesen újra rajzolta a hazai moziélet képét.52

76