A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
HELYTÖRTÉNET - Csete-Szemesi István - Gachal János - Tóth Sámuel: Torontálvásárhely alapítása
Torontálvásárhely alapítása Hódmezővásárhelyről, Szentesről, Makóról, Gyomáról és más kisebb településekről történt kirajzás eredményeképpen 1794-ben új község született. A betelepülők többsége Vásárhelyről érkezett. A megalapításra emlékezve tesszük közzé a debeljácsai lelkipásztorok müveinek részleteit. CSETE-SZEMESI ISTVÁN A debeljácsai (torontálvásárhelyi) református gyülekezet gyökerei, múltja és jelene (1991) Idősebbekkel történt beszélgetéseim során mindig feltettem a kérdést, honnan származnak az ősök. Legtöbbjük azonnal rávágta: Hódmezővásárhelyről. Ennek részben azért van való alapja, mert a 211 betelepült családból 40 % jött Vásárhelyről, 20 % Szentesről és Makóról, Gyomáról pedig 15 %-nál kevesebb, más helyekről 5 % toborzódott. Úgyhogy jelentős tömböt alkotott a négy részre osztott új településen a vásárhelyiek falurésze. Több - 1970-es idejövetelemkor - 80-95 éves öregember bizonysága alapján (akik a történetet nagyapjuktól, dédapjuktól hallották) a XIX. század első évtizedeiben még szigorú elkülönülési rend uralkodott Debeljácsán. A gyomai, vásárhelyi, makói legények nem mehettek csak olyan egyszerűen be a máshonnan települtek utcájába, hogy a lányoknak a szépet tegyék, vagy akár hazakísérjék este őket, mert „könnyen lepedőbe vitték haza” az udvarlókat, mesélte a múlt században született id. K. I. a hetvenes évek elején. De az ifjúkoré kakaskodás a legények között az évtizedek múltával alábbhagyott és összeházasodott lassan az egész falu, lassan egy nagy rokonsággá kovácsolódott a református gyülekezet a két évszázad folyamán. Az, hogy legtöbben vásárhelyi származásúnak mondják magukat, annak a természetes folyamatnak a következménye, hogy majdnem minden családban az egyik „ősapa” vagy „ősanya” (az idetelepülés idejére értve ezt az ,,ős”-séget) vásárhelyi. A másik szülő viszont szentesi, vagy makói. 30
