A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
ADATTÁR - Hódmezővásárhely első hivatalos utcanévjegyzéke (1850) közzéteszi Herczeg Mihály
Segédlet Szeremlei Sámuel kéziratos okmánytárának használatához Szeremlei-oklevélmásolatok regesztái I. rész. (1138-1525) Szeremlei Sámuel református lelkész, tudós történetíró az öt kötetben megírt Hódmezővásárhely monográfiához készült kéziratos anyaggyűjtését végrendeletében a városi levéltárra hagyományozta. A levéltár őrizetében lévő kéziratok között egyediségében és értékben kiemelkedő helyet foglal el az oklevélmásolatok gyűjteménye, amely hosszas kutatómunka eredményeként született meg és a város történetének hiteles feltárását szolgálta. Szeremlei Sámuel minden oklevélmásolatot tüzetesen áttanulmányozott és mindegyik elé rövid tartalmi kivonatot, ún. regesztát fogalmazott meg, amely a latin nyelvű oklevelek tartalmáról ad magyar nyelvű tájékoztatást. A regesztában szerepel az oklevelet kiadó hiteles hely, illetve személy neve, az oklevélben szereplő birtokos, vagy birtokosok nevei, a birtokok felsorlása. A jelzeteket próbáltuk egységessé tenni, néhány többször előforduló jelzetnél rövidítettünk, mely rövidítések feloldásai a regeszták végén találhatók. A századfordulón készült megye- és városmonográfiákat a történetírók a felkutatott oklevelek alapján írták meg. A történetírók adatgyűjtő munkájuk során részletesen feldolgozták az okleveleket. Több esetben sor került kiadásukra is. Az oklevelek felhasználására és a történetírás módszertanára elvi útmutatóul szolgált Pesty Frigyes és Tagányi Károly, majd később Májusz Elemér munkássága. Útmutatóikban megfogalmazták hogyan kell monográfiát írni. A történetírás és kutatás e fontos elveit és módszereit Szeremlei Sámuel is megismerte, bizonyítja ezt munkamódszere. Tájékozott volt a korabeli szakirodalomban, sőt kortársai közül kiemelkedett azzal, hogy régészeti feltárómunkát is folytatott. 129
