A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)

NÉPRAJZ - Földvári László: Élet a tanyán

az elállt. Karácsonykor kedvelt a rántott hal is, mely 1916 után, az ártézi kút fúratását követően jött divatba, mivel a víz halastavat táplált.

Csak nagypénteken böjtöltek. Ekkor tojást ettek, tejbekását és ciberét (aszalt gyümölcsből cukorral készült kompótot). Zsíros szalonnától, hústól tartották magukat. Ettek száraztésztát és tejfeles gubát is. 1912- 13-ban kezdték használni a kávét. Nem babkávét, hanem maláta- és pótkávét ittak tejeskávénak és feketekávénak. 1960 után kezdték el a babkávéból való feketekávé főzését, de nem úgy, mint most, csak vasárnaponként ebéd után engedték meg maguknak. Régebben maguk pörkölték az árpát és abból készült a kávé. Karácsonyi ebédhez, ha vendég volt, damaszt abrosszal és szalvétával terítettek. Gyökér zöldjével díszítettek.

Ünnepi szokások

A vendégeknek jelentősége volt. Ha karácsony első napján nő jött a tanyába, akkor üszőborjú születésében reménykedtek, ha férfi, akkor bikát vártak. Karácsonykor éjfélkor a lovakat és a teheneket, hogy egészségesek legyenek, pirosalmáról itatták.

Karácsonykor az asztal alá szénát, szalmát, abrakot tettek és másnap hasonló céllal minden jószág kapott belőle. Ha az idő engedte, karácsony másnapján bementek a városba, a templomba, de délután igyekezni kellett a jószágok miatt vissza a tanyára.

Két karácsony között se mentek sehová. Pihentek. Se mosás, se sütés nem volt, csak a napi munkát végezték el a jószág körül.

Szilveszterkor kalácsot és rétest sütöttek. Megvárták az éjfélt és imádkoztak, hogy az új év könnyebb legyen.

Az új évben lencselevest főztek kolbásszal, hogy sok pénzük legyen. Átmentek, vagy átjöttek a szomszédok és a beszélgetés kapcsán arról folyt a szó, hogy mit várhatnak az új esztendőtől.

105