A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1996 (Hódmezővásárhely, 1996)
NÉPRAJZ - Földvári László: Élet a tanyán
A gazdaság A gazdaság, melyet apjától átvett, 30 kishold (1100 négyszögöl) volt, amely két darabból állott. Vetésterülete a következőképpen oszlott meg: Búza 10 kh Kender 100 Cl-öl Kukorica 10 kh Misling 200 D-öl Árpa 5 kh Zöldség 200 D-öl Zab 1 kh Répa 500 D-öl Lucerna 1 kh Tanyatelek 2 kh Rendelkezett a gazdálkodáshoz szükséges felszerelések közül az alábbiakkal: Ekével - mag alá való szántáshoz szükséges ekével, mélyszántáshoz szükséges ekével, egyenes ekével. Nehéz vasboronával, könnyű kis boronával. NICHOLSON gyártmányú 18 soros vetőgéppel, melyet át lehetett állítani. Ekekapával. Szecskavágóval. Kézi darálóval. Nagy és kicsi lógereblyével. Kétvasú tolókapával. Igás és féderes kocsival. Szerszámokkal (balta, kisfürész, keresztfürész, rámásfürész, talicska, véső, fúró, szekerce, csákány, fejsze, stb.). Vályogfalú nagy istállóban, mely középen volt elrekesztve, 4 db ló, 2 db csikó, 4 db fejőstehén, 3 db növendékmarha, 1 db bika, 2 db borjú volt. A lovaknál a jászol mindkét oldalon húzódott, míg a teheneknél csak az egyik oldalon. A kifutós rendszerű, cseréptetővel ellátott, vályogból készült sertésólban 3 db anyakocát, 1 db tenyészkant és átlagban 10-15 db hízó sertést tartottak. Külön épült a birkáknak: 8 db anyajuh, 1 db tenyészkos részére birkaszín. Az „emeletes” baromfiól alól 20-30 db kacsának, 60-80 db libának, felül pedig száznál is több baromfinak adott helyet. A tanya őre egy bernáthegyi és egy puli kutya volt. Az állatállományhoz tartozott még egy páva, a tanya „dísze”. A Hódi család munkájának jelentős részét a szántóföldi növény- termesztés adta. 92
