Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)
2022-03-01 / 1. szám
Elektrokemoterápia: a jelen lehetőségei, a jövő fejlesztési irányai területén is. A daganatok pontos, biztonságos elérését a különböző elektróda konfigurációk kialakításán túl navigációs rendszerek, illetve a robottechnika fejlesztése és alkalmazása segítheti (6). A kezelések sikere szempontjából - különösen a változtatható geometriájú elektródák alkalmazása esetén - kifejezetten fontos az egyénre szabott, pontos tervezés a tumor méretének, formájának, elhelyezkedésének, szöveti ellenállásának megfelelően (29). El kell érni, hogy a célterületben az alkalmazott kemoterápiás szer - általában bleomy cin - egyenletesen és megfelelő koncentrációban legyen jelen, a leadott feszültség által generált elektroporáció a tumorszövet teljes egészében kialakuljon és mindez az éppen megfelelő időablakban történjen. A feladat megoldására alkalmas tervező és modellező szoftverek a Pulsar Software és Visifield Software (20). Kutatások folynak az ECT- és más antitumor-kezelések kombinációban való alkalmazására a daganatellenes kezelés során. Ilyen terápiás kombinációk az ECT immunterápiával (elektroimmunoterápia), kalcium elektroporációval, sugárterápiával való együttes alkalmazása (8, 18). Következtetések A modern onkoterápiás eszköztárban az ECT szerepe és jelentősége egyre pontosabban körvonalazódik, a jó eredménnyel kezelhető tumoros elváltozások köre - a rapid fejlesztéseknek köszönhetően - exponenciálisan növekszik. Egyéb módszerekkel összehasonlítva az eljárás hatékony és biztonságos, külön kiemelendő előnye az ismételhetősége és az alacsony szisztémás terhelés mellett elért magas intratumorális kemoterapeutikum koncentráció. Az ECT szerv-, és szövetkímélő eljárás, amely relatíve kis műtéti tehertétellel, kura tiv intencióval alkalmazható idős, egyéb eljárásokkal akár már nem kezelhető betegek esetében is. A szemészet, mint indikációs terület, napjainkban került a kutatás és eszközfejlesztés látókörébe. Munkacsoportunk a világon az elsők között kezdte el rutinszerűen alkalmazni az eljárást bizonyos, jelentős terápiás kihívást jelentő betegcsoportok esetében (lokálisan előrehaladott és/vagy recidiváló szemhéj - periokuláris BCC-k, laphámrákok). Kimagaslóan nagy arányban elért komplett remisszió mellett kiemelkedően jó hosszú távú tumormentes állapot, recidívamentesség volt elérhető a kezelt betegek esetében, bizonyítva az eljárás hatékonyságát. A periokuláris régió előrehaladott BCC-i esetében a funkció és ezzel összefüggésben a kozmetikai szempontok is kiemelt jelentőséggel bírnak. Saját tapasztalataink szerint az ECT ezen kitételeket figyelembe véve is jelentős szereppel bír a személyre szabott kezelési tervben, hiszen az onkológiai eredményesség és hatásosság kimagaslóan jó funkciómegtartás és kozmetikai eredmény mellett érhető el. A jelenleg folyó preklinikai kutatásokat tekintve reálisan várható, hogy az eljárás a közeljövőben az okuláris (conjunctiva, uvea) melanomák bizonyos eseteiben is a terápiás eszköztár részévé válhat. Nyilatkozat A szerzők kijelentik, hogy a referáló közlemény megírásával kapcsolatban nem áll fenn velük szemben pénzügyi vagy egyéb lényeges összeütközés, öszszeférhetetlenségi ok, amely befolyásolhatja a közleményben bemutatott eredményeket, az abból levont következtetéseket vagy azok értelmezését. Irodalom 1. Alberts B, Johnson A, Lewis J, et al. Molecular biology of the cell. 4th edition, 2002. New York: Garland Science; ISBN 978-0-8153-3218-3. 2. Bertino G, Sersa G, De Terlizzi F, et al. European Research on Electrochemotherapy in head and neck cancer (EURECA) project: Results of the treatment of skin cancer. Eur J Cancer 2016; 63: 41-52. https://doi.Org/10.1016/j.ejca.2016.05.001 3. Campana LG, Edhemovic I, Siden D, et al. Electrochemotherapy-emerging applications technical advances, new indications, combined approaches, and multi-institutional collaboration. Eur J Surg Oncol 2019; 45.2: 92-102. https://doi.Org/10.1016/j.ejso.2018.11.023 4. Campana LG, Testőri A, Curatolo P, et al. Treatment efficacy with electrochemotherapy: A multi-institutional prospective observational study on 376 patients with superficial tumors. Eur J Surg Oncol 2016; 42: 1914- 1923. https://doi.Org/10.1016/j.ejso.2016.06.399 5. Coletti L, Battaglia V, De Simon P, et al. Safety and feasibility of electrochemotherapy in patients with unresecable colorectal liver metastases: A pilot study. Int J Surg 2017; 44: 26-32. https://doi.Org/10.1016/j.ijsu.2017.06.033 6. Cornelis FH, Solomon SB. Image guidance in interventional radiology: Back to the future? Diagnostic and Interventional Imaging 2020; 101.7-8: 429-430. https://doi.Org/10.1016/j.diii.2020.06.003 7. Edhemovic I, Gadzijev EM, Brecelj E, et al. Electrochemotherapy: a new technological approach in treatment of metastases in the liver. Technoi Cancer Res Treat 2011; 10.5: 475-485. https://doi.org/1O.7785/tcrt.2O12.5OO224 8. Falk H, Lambaa S, Johannesen HH, et al. Electrochemotherapy and calcium electroporation inducing a systemic immune response with local and distant remission of tumors in a patient with malignant melanoma - a case report. Acta Oncologica 2017; 56.8: 1126-1131. https://doi.org/10.1080/0284186X.2017.1290274 9. Fiorentzis M, Viestenz A, Siebolts U, et al. The potential use of electrochemotherapy in the treatment of uveal melanoma: in vitro results in 3Dtumor cultures and in vivo results in a chick embryo model. Cancers 2019; 11: 1344. https://doi.org/10.3390/cancers11091344 10. Fiorentzis M, Katopodis P, Kalirai H, et al. Conjunctival melanoma and electrochemotherapy: preliminary results using 2D and 3D cell culture models in vitro. Acta Ophthalmol 2019; 97: e632-e640. https://doi.org/1O.1111/aos.13993
