Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-06-01 / 2. szám

Corneal polymegathism and pigmentary retinopathy in MELAS syndrome mikroszkópiás képen szintén cor­­neaendothel-polymegathismus volt megfigyelhető. 3. eset A 35 éves nőbetegünk általános tünetei kamaszkorában nőgyógyá­szati és gasztrointesztinális pana­szokkal valamint generalizált szo­rongással kezdődtek. Későbbiekben memóriazavar, krónikus fáradtság és depresszió jelentkezett, majd néhány évvel később skizofrénia diagnózisát állították fel. A klini­kai tünetek és az elvégzett kopo­nya képalkotó vizsgálat eredménye alapján Wernicke-encephalopathia került leírásra. 16 éves kora óta hord rövidlátó korrekciót, két éve olva­sáshoz is szüksége van szemüvegre. Vizsgálatunk során jó közeli és távo­li látóélességet találtunk. Szemmoz­gásai minden tekintési irányban szabadok voltak, azonban a végál­lásokban nystagmus jelentkezett. A szemhéjak állása megfelelő volt, ptosis nem volt látható. Réslám­pás vizsgálattal a szemlencsékben mindkét oldalon fokozott vesszős magreflexet valamint subcapsula­ris szemcsézettséget találtunk. A szemfenéki képből a temporálisan fiziológiásnál kissé excaváltabb pa­pillák, valamint a középperiférián látható márványozottság, pigment­­hám-érintettség emelendő ki. Az el­végzett Goldmann-látótér-vizsgála­­ton is eltérések voltak láthatók, jobb oldalon a vakfolt kissé megnagyob­bodott, valamint mindkét szemen temporálisan 10 fokkal beszűkült látótérhatárok rajzolódtak ki. Na­­salisan mindét szemen 15 foknyi benyomat volt látható, azonban en­nek hátterében felmerült külső té­nyező zavaró hatása (maszkviselés). Specular mikroszkópos vizsgálattal szintén polymegathismus képe volt látható. Megbeszélés Mindhárom betegnél változatos, több szervrendszert érintő általános tünetek mellett a MELAS-szind­­rómára jellemző szemészeti tü­neteket is találtunk. Kettőjüknél kisfokú ptosis állt fent, valamint mindhárom betegnél corneaendo­­thel-polymegathismus (2. ábra), és a retinalis pigmentepithelium érin­tettsége látszott. Chang és munka­társai 1993-ban publikálták post­mortem elektronmikroszkópos vizsgálataik eredményeit azonos mtDNS m.3243A>G pontmutá­ció miatt mitokondriális betegség­ben szenvedő betegeken, amely szerint számos nagyobb méretű, szabálytalan alakú és szerkezetű mitokondriumot találtak a retina vaszkuláris pericitáiban, a szaru­­hártya-endotheliumban, a retinalis ganglionsejtekben, a neuroretina külső és belső nukleáris rétegében, és az extraocularis izmokban. A szaruhártya endotheliumában va­­kuolákat figyeltek meg, amelyben debrist és számos nagy, fibrilláris és granuláris depozitumokat tar­talmazó mitokondriumot találtak. Ez a jelenség magyarázatot adhat az endothel polymegathismusára. Emellett nem találtak kóros mito­­kondriumokat a Müller-sejtekben (4). Az irodalomban ismert MEL­­AS-betegeknél szintén megfigyelték az életkori átlagnak megfelelő en­­dothelsejtszám-denzitást, azonban a kvalitatív analízis minden eset­ben megnagyobbodott endothelsej­­tek jelenlétét mutatta ki, főként a cornea perifériáján (2). Ismert, hogy cukorbetegségben fokozott a cor­nea endothelialis polymegathismu­­sa (1), azonban az általunk vizsgált 3 nőbeteg közül csak az anya volt igazolt cukorbeteg, a cornea endo­­thelsejtjeinek méretbeli heterogeni­tását azonban mindhármuk esetén megtaláltuk. Mindhármuk esetén további követés szükséges, a leá­nyoknál obszerválni kell a diabétesz esetleges megjelenését. A különböző mitokondriális szind­rómákban előforduló retinalis pig­­menthám-elváltozások eltérő mér­tékűek az m.3243A>G mutációval rendelkező betegek körében. Ezen okuláris manifesztáció összefüggé­se a szisztémás érintettséggel egye­lőre tisztázatlan (10). A genetikailag igazolt m.3243A>G mutációval élő betegeknél feltétlen javasolt az alapos szemészeti stá­tuszfelvétel az elülső és hátsó szeg­mens érintettség miatt specular mikroszkópia és multimodális kép­alkotók alkalmazásával, valamint a követés. Nyilatkozat A szerzők kijelentik, hogy az esetismer­tetés megírásával kapcsolatban nem áll fenn velük szemben pénzügyi vagy egyéb lényeges összeütközés, összefér­hetetlenségi ok, amely befolyásolhatja a közleményben bemutatott eredménye­ket, az abból levont következtetéseket vagy azok értelmezését.

Next

/
Thumbnails
Contents