Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-03-01 / 1. szám

Elektrokemoterápia: a jelen lehetőségei, a jövő fejlesztési irányai pulzusokkal érhető el (26, 27). Az elektromos impulzus hatására a foszfolipid kettős réteg tranziens átrendeződése következik be: pó­rusok képződnek, amelyekben a hidrofil komponensek befelé fordul­nak, széles, vízmolekulákkal telítő­dő transzmembrán csatornát hozva létre. Ezeken a pórusokon átmene­tileg drasztikusan megemelkedik a nagy molekulatömegű, poláros mo­lekulák transzmembrán transzport­ja, lehetővé válik egyebek mellett a nagyméretű hidrofil molekulák te­rápiás célú bejuttatása a citoszolba. A reverzibilis elektroporáció előfel­tétele, hogy megfelelő erősségű és frekvenciájú impulzusok kerülje­nek leadásra ahhoz, hogy átmene­ti membránpermeabilizáció jöjjön létre, lehetővé téve a sejtközötti térbe juttatott kemoterápiás szer sejtmembránon történő átjutását és citoszolban történő feldúsulását. Ezen hatás elérése céljából általában 5000 Hz-es frekvenciájú és 100- 1000 V amplitúdójú elektromos impulzusok kerülnek leadásra 100 mikroszekundum alatt, függően az elektródák közötti távolságtól és az elektródaelrendezés geometriájától. Az impulzusok leadása elektromos impulzusgenerátor használatával történik, ami a kezelés közben le­hetővé teszi az áramerősség és a feszültség monitorozását, az áram amplitúdójának és frekvenciájának beállítását, valamint lehetőséget ad az adatok későbbi visszanyerésére és analizálására. A standard ECT során fix geometriájú, különböző tí­pusú elektródák csatlakoztathatóak a készülékhez. Kemoterápiás szerek Számos szer esetében vizsgálták az elektroporáció citotoxicitást nö­velő hatását. Általánosságban el­mondható, hogy elsősorban a nagy molekulatömegű, poláros kemote­­rapeutikumok citoszolba történő bejutását, és - az elektromos im­pulzus megszűnése után - a memb­ránstruktúra helyreállásával a ci­toszolban történő „csapdázódását” teszi lehetővé az elektroporáció. A preklinikai vizsgálatok elsősorban a bleomycin és a cisplatin esetében igazolták az eljárás során észlelhe­tő hatásnövekedést, ezért ma első­sorban ezek a szerek használatosak az ECT kezeléshez. A bleomycin citotoxicitása több százszorosára, a cisplatiné ugyan kisebb mérték­ben, de szignifikánsan növekszik az elektromos impulzusoknak kitett sejtekben (26, 27) A kezelés során olyan kis gyógyszeradagokkal si­kerül a tumorok regresszióját elér­ni, amelyek önmagukban legfeljebb csak minimális antitumorális hatás­sal bírnak, ezért jelentős mellékha­tások nem kísérik a beavatkozást. A bleomycin tumorsejt-ölő hatásának formáját a citoszolba jutott moleku­lamennyiség befolyásolja. Kevesebb kemoterapeutikum koncentráció esetén lassabb, ún. mitotikus sejt­pusztulás, nagyobb koncentrációnál pszeudoapoptózis jön létre a kettős szálú DNS törésén keresztül. Ma­gas bleomycin koncentráció esetén a sejtbe jutott kemoterapeutikum mo­lekulák hasítják a DNS-t, a kijavítat­­lan törések pedig megölik a sejtet. A citotoxikus hatás tehát abban rejlik, hogy a fragmentált kromoszómák miatt nem tud osztódni a károso­dott sejt, ezért a mitotikusan aktív tumorsejtek szelektíven elpusztul­nak, míg a tumorsejtek körül lévő, nem osztódó sejtek életben marad­nak. Az elektrokemoterápia e sejt­szintű szelektivitás miatt szövet­kímélő, ezért alkalmas szerv-, és funkciómegtartásra. Hatásmechanizmus Az ECT tumorölő hatásának alap­vetően két, biológiailag fontos me­chanizmus az alapja: a citotoxikus hatás és a vaszkuláris reakció (19, 33). A fentebb részletezett citotoxi­kus hatás az elektroporáció révén megnövekedett intracelluláris ke­moterapeutikum koncentrációnak köszönhető, hiszen az elektroper­­meabilizáció ideje alatt a sejtmemb­rán széles pórusain szinte szabad diffúzió útján tudnak bejutni a bleomycin molekulák a citoszolba. • 4 ) Az ECT lokális tumorellenes hatá­sa a bleomycin provokálta sejtha­lálon alapszik, ugyanakkor a szer tumorellenes immunválaszt is ki­vált, ami már testszerte szelektíven ölheti a daganatos sejteket. Az ún. abszkopális hatást okozó immun­választ a roncsolt sejtekből történő antigén-kiáramlásnak tulajdonít­ják, ami aktiválhatja a T-sejteket. Ezen feltételezések szerint az ECT a kezelt tumort „in situ ” vakciná ­vá alakítja át (34). A tumor komp­lett eradikációjához elengedhetetlen a szervezet immunkompetenciája, ezért immundeficiencia esetén ke­vésbé hatásos az ECT. Az ECT so­rán kialakuló vaszkuláris reakció to­vább növeli a módszer tumorellenes hatását. Az elektromos impulzu­soknak kitett szövetekben azonnali vazokonstrikció, úgynevezett átme­neti vaszkuláris zár jön létre, ezért a kemoterápiás szer az elektroporált területen reked (33). A véráramlás ilyen változása előnyös a tumorel­lenes készítmény helyben tartására. Tekintettel arra, hogy a tumor vérel­látását biztosító erek endothelsejtjei is mitotikusan aktívak, ezek pusz­tulásával is számolni lehet. Ez az antiangiogén hatás elsősorban a ka­pillárisok esetében figyelhető meg. A tumor vaszkulatúrájának roncso­lódása részben a tumorölő hatást növeli, részben a recidiva esélyét is csökkenti. Mindezeken túl azonnali és tartós vérzéscsillapítást eredmé­nyez, ami vérző tumorok esetében különösen előnyös. Standard elektrokemoterápia kivitelezése A Standard Operating Procedure (SOP) kidolgozása mérföldkő volt az ECT történetében, klinikai alkalma­zásának széles körű elterjedésében. A 2006-ban megjelent ESOPE tanul­mányban bizonyították az eljárás biztonságosságát és hatásosságát, valamint kidolgozták az eljárás pontos lépéseit (22). A közelmúlt­ban aktualizálásra került SOP az eddig összegyűlt nagy mennyiségű tapasztalatra alapozva ajánlásokat tartalmaz a betegszelekcióval, az

Next

/
Thumbnails
Contents