Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-03-01 / 1. szám

Immunfluoreszcens vizsgálatok hegesedő kötőhártya-gyulladásokban 3. ábra: Paraneoplasias pemphigoid □IF-tesztje, lineáris immunfluoresz­cens festődés a bazális membrán mentén [nyilak) 5. ábra: Paraneoplasiás pemphigoid SSST-je majombőrön. Lineáris fes­tődés a bazális membrán mentén az epidermalis oldalon (nyilak) Ez a kutatás az OcMMP-s betegek körében azt találta, hogy az IgG-le­­rakódás fordult elő leggyakrabban (100%), majd következett a C3 (69,2%), végül pedig az IgA (46,2%). C3 komplement- és IgA-antitest-le­­rakódás nem fordult elő önmagá­ban, csak IgG-antitesttel együtt, vagy mindhárom együttesen. IgG, C3-komplementtel együtt gyakrab­ban volt jelen, mint IgG-, IgA-anti­­testtel. Frith és munkatársai lineáris IgG-, IgA-, IgM- vagy C3-lerakódást az esetek 46%-ában regisztráltak (9). Bernauer és munkatársai lineáris C3- vagy immunoglobulin-lerakódást az OcMMP-s betegek 50%-ában ta­láltak. Továbbá azt figyelték meg, hogy IgA-lerakódás fordul elő a leg­gyakrabban (91%), majd a C3 (54%), végül az IgG (45%) (3). Chan és mun­katársai szintén magasabb arányú IgA-lerakódást figyeltek meg, és kisebb arányú IgG-, C3-lerakódást (6). Mehra és munkatársai az IgG-le­­rakódást figyelték meg leggyakrab­ban (47,1%), ezután az IgA (25,5%), majd a C3-lerakódást (14,7%) (12). A mintavétel helye (lézionális, nem lézionális) szintén befolyásolja a DIF-teszt pozitivitását, Mehra és munkatársai magasabb szenzitivitá­­súnak és specificitásúnak találták azokat a mintákat, amelyeket nem lézionális területről nyertek, és még magasabb értékeket kaptak nem lé­zionális bőrmintákra (12). Schmidt és munkatársai azt javasolják, hogy amennyiben lehetséges a biopsziát ne gyulladt kötőhártyából vegyük, mivel ez csökkenti a szenzitivitást (17). Dart és munkatársai azt találták, hogy a nem lézionális bőr hasonló eredményekkel szolgál, mint a nem gyulladt kötőhártya, továbbá a buc­­caból nyert minta pozitív lehet, ami­kor a kötőhártyaminta negatív (7). Saját beteganyagunkban a 13 OcM­­MP-s betegből 11-nek elsőre pozitív lett a DIF-tesztje, 1 betegnek má­sodjára lett pozitív, 1 betegnek pe­dig csak negyedik alkalommal. Több egyidejű mintavétel, illetve a minta­vétel ismétlése növelheti a diagnózis felállításának valószínűségét (18). Az összes elkészített DIF-teszt kö­zül, 6-ot nem lehetett megfelelően értékelni, mivel 3 esetben lízis volt megfigyelhető, 1 esetben nem tar­talmazott hámot a minta, 2 esetben pedig túl kicsi volt a minta. Ebből 4 esetben rebiopszia történt, 2 eset­ben új mintavétel még nem történt, de a továbbiakban tervezett. Egyes centrumok között különbsé­gek figyelhetőek meg a DIF-teszt diagnosztikus relevanciája között, amely gyakran a mintavétel sebészi technikájának és a minta kezelésé­nek különbségére vezethető vissza. A kötőhártya-epithelium egy na­gyon finom szövet, könnyen ron­csolható és leválasztható az alatta fekvő strómáról, értékelhetetlenné A. ábra: DIF-teszt eredmények Venn-diagramon ábrázolva

Next

/
Thumbnails
Contents