Szemészet, 2022 (159. évfolyam, 1-4. szám)

2022-06-01 / 2. szám

Szernfelszini graft, versus host betegség. Diagnosztika és terápia gyakorlatunkban 3. ábra: GVHD szövődményeként kialakult sub­­epithelialis corneahegesedés (3. beteg] teg kapott, terápiás kontaktlencsét átmenetileg vagy folyamatosan 3 beteg viselt, illetve visel. Cyclospo­­rintartalmú szemcseppet 2 esetben adtunk. A betegeket fél évtől 7 évig terjedő ideig követtük nyomon. Egy moz­gásában korlátozott beteg (7. eset) csak egy alkalommal jelent meg ambulanciánkon, csökkent könny­termelésen kívül szemfelszíni el­térés nem volt. A 7 követett beteg közül két, csak enyhe corneafelszí­­ni károsodással kezelt betegnél (1. és 6. eset) romlás nem következett be, a panaszok tolerálhatok marad­tak. 3 esetben (2., 4. és 5. eset), ahol filamentosus keratopathia, illetve hámhiány alakult ki, a kezelés hatá­sára a panaszok (fényérzékenység, szemszárazságérzés) csökkentek, a filamentumok, illetve a hámhiány eltűntek. A 3. betegnél a cornea fel­színes meszesedését (3. ábra) más intézményben eltávolították, ez­után a corneastroma hegessé, ere­zetté vált. Két betegünknél, akik kisgyermekkorban estek át a hemo­­poetikus őssejtátültetésen, limbális őssejt-elégtelenség alakult ki. Egyi­kük (2. eset) bal szemén superior limbális keratoconjunctivitist kö­vette a részleges limbuselégtelenség kialakulása, amelynek progressziója lokális cyclosporinkezelés mellett megállt. Másikuknál, a legrosszabb általános állapotban lévő, súlyos krónikus GVHD-ban szenvedő be­tegünknél (8. eset) 9 évvel az ős­sejt-átültetés után, gondozásunkba kerülésekor a jobb szemen már tel­jes cornealis őssejt-elégtelenség jele­it lehetett felfedezni. A bal szemen csaknem ép hám fedte a szaruhár­tyát, és ez az állapot kitartott 2021 őszéig, amikor egy bakteriális cor­­neafekély kapcsán ezen a szemen is limbális őssejt-elégtelenség, teljes conjunctivalizáció következett be. Megbeszélés A hemopoetikus őssejtátültetés életmentő beavatkozás, és a graft versus host reakció folyamatára szükség van ennek sikeréhez, hiszen hozzájárul a maradék rosszindulatú sejtek elpusztításához, és elősegíti a transzplantált őssejtek befogadását (3, 5). Ugyanakkor a súlyos GVHD az életminőséget jelentősen rontó állapothoz vezethet. Közleményünkben nyolc szemfel­színi graft versus host betegségben szenvedő betegünkről számolunk be. A szemfelszíni GVHD felis­merését minden esetben segítette, hogy egyéb szervek GVHD-s meg­betegedése már ismert volt a szem­tünetek megjelenésekor. Kifejezett, újonnan megjelenő szemszárazsá­gérzés - mint jellegzetes tünet - 5 betegnél jelezte a könnymirigy és Meibom-mirigyek GVHD-jának megjelenését. Közülük 4 esetben ezt a réslámpás vizsgálat, illetve a könnytermelés mérése is alátá­masztotta. A 3 nem szemszárazság panasszal jelentkező betegnél - kö­zülük a két gyermeknél - a vezető panasz a fényérzékenység volt. Az ő esetükben a diagnózist a heges, hyperaemiás conjunctiva, illetve a megviselt (szurkált, filamentosus, hámhiányos, illetve conjunctivali­­zált) cornea felszín tette egyértel­művé. Az International Chronic Ocu­lar GVHD Consensus Group (7) többek között a cornea fluoresz­­cein-festődését veszi figyelembe a súlyosság megállapításánál. A be­tegeink szemfelszíni GVHD-ja egy kivételével minden esetben közép­súlyosnak, illetve súlyosnak minő­síthető, minthogy a szaruhártya­­hám károsodása a szurkáltságtól a filamentosus keratopathián át a nem gyógyuló hámhiányig, mész­­lerakódásig, illetve részleges vagy teljes conjunctivalizációig terjedt. A cornea érintettségének következ­ményként a nyolc betegből négyben alakult ki legalább az egyik szemen tartós látásromlás. Mivel az ocularis GVHD kezdeti stádiumában elindí­tott adekvát kezeléssel a gyulladás jelentősen mérsékelhető, és így a he­­gesedés és a cornealis komplikációk megelőzhetők, a German-Austri­­an-Swiss Consensus Conference a hemopoetikus őssejtátültetésen át­esett betegek rendszeres szemészeti szűrését javasolja a panaszmentes esetekben is (4). A GVHD kezelésének célja a gyulla­dás csökkentése szisztémás és helyi immunszuppresszió segítségével, és így a további károsodások meg­előzése. Ugyanakkor a graft versus host reakciónak pozitív hatásai - a kemoterápia után esetlegesen meg­maradt tumorsejtek elpusztítása és a transzplantált sejtek befogadá­sa ellen ható recipiens immunre­84

Next

/
Thumbnails
Contents