Szemészet, 2021 (158. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
Diagnosis and treatment of fungal keratitis in our practice A. ábra: Az oszlopdiagramoknál a vertikális tengely a betegek számát, a horizontális tengely a tünetek kezdete és a diagnózis felállítása között eltelt hetek számát mutatja A. táblázat: A 23 beteg első és utolsó - Intézetünkben történt - megjelenésekor felvett nyers látóélességének átlaga, valamint azok szórása. A zárójelekben lévő értékek mutatják be, hogy milyen terjedelmű skálán mozgott a betegek látóélessége az első és az utolsó megjelenéskor? amelyből az átlagszámítás történt Korrigált látásélesség Első megjelenés 0,15±0,23 (fés-1,0) Utolsó megjelenés 0,49±Q,42 [fés-1,0] Megbeszélés Magyarországon az utóbbi években a gombás keratitisek előfordulásának növekedését tapasztaltuk (3). A Klinikánk Cornea Ambulanciájá nak Szemfelszíni Betegségek Részlegén kezelt keratitises betegeknél is megfigyelhető volt a mikotikus eredetű esetek halmozódása. Retrospektív tanulmányunkat a 2017-ben és 2018-ban kezelt igazolt gombás keratitises betegek bevonásával végeztük, ez 23 beteg adatainak feldolgozását jelentette. A 23 beteg közül kettőt ambulánsán kezeltünk, 21 esetben hospitalizációra volt szükség. A betegek anamnézisének felvétele során feltárt rizikótényező az esetek legnagyobb hányadában a nem az előírásoknak megfelelő kontaktlencse-viselés volt vagy önmagában, vagy egyéb rizikófaktorokkal társulva. Nem kontaktlencse-viselő betegeinknél legtöbbször több rizikófaktor kombinációját találtuk. Pusztán a beteg szubjektív panaszai, az anamnesztikus adatok, illetve a réslámpás vizsgálat során látható objektív tünetek alapján nem lehet egyértelműen megállapítani a keratitis mikotikus eredetét, ezért kiegészítő vizsgálatokra van szükség. A mindennapi gyakorlatban alkalmazott diagnosztikus módszer a mikrobiológiai tenyésztés, valamint a szaruhártya-infiltrátum széléről nyert kaparék mikroszkópos vizsgálata. Kontaktlencse-viselőknél, amennyiben lehetséges, a kontaktlencsét, a tárolót, valamint a tároló folyadékot is érdemes elküldeni mikrobiológiai vizsgálatra (3). Betegeinknél a tenyésztésen és a kaparékvételen kívül konfokális mikroszkópos vizsgálatot, illetve szövettani vizsgálatot is végeztünk. Szövettani vizsgálat azokban az esetekben történt, ahol keratoplasztika elvégzése vált szükségessé. A szövettan a műtét során kitrepanált korongokból készült. Két esetben csak a PKP-t követő szövettani vizsgálat alapján derült fény a keratitis mikotikus eredetére. Az egyes vizsgálatok lényege a gombafonalak kimutatása a mintákban. A kenet- és kaparékvételt egyaránt megnehezítheti, ha csak mély stromalis infiltrátum alakul ki, a felszíni hám ép marad. A mikrobiológiai tenyésztés gomba esetén akár heteket is igénybe vehet (3). A konfokális mikroszkópia gyors, egyszerű, noninvazív és azonnali eredményt adó vizsgálat, amely a szaruhártyában lévő gombafonalak, és Acanthamoeba-ciszták kimutatására is képes, a terápia hatékonysága is jól nyomonkövethető vele (2), azonban az egyes gombafajok közötti differenciálásra nem alkalmas. A PCR-vizsgálathoz kevés DNS is elegendő, és génszekvenálással a gomba típusa is meghatározható (2). Klinikánkon inkább Acanthamoeba-fertőzés felmerülésekor végezzük. A szövettani vizsgálat az eltávolított (recipiens) korongban igazolhatja a gomba jelenlétét, így segítve a donor korong védelmét. Az általunk bemutatott 23 beteg adatait áttekintve megállapíthatjuk, hogy a cornealis infiltrátumból vett minta tenyésztése 22 esetből 17 esetben mutatta ki gomba jelenlétét (77,27%), a kaparék vizsgálata 22 esetből 15 esetben lett pozitív gombára nézve (68,18%). Konfokális mikroszkópia 7 beteg esetén történt, mind a 7 esetben láthatók voltak a gombafonalak (100%), egy esetben Acanthamoeba-ciszták is. Szövettani vizsgálat szintén 7 esetben történt, amelyből 4 esetben igazolódott gomba jelenléte (57,14%). Ha eredményeinket nemzetközi adatokkal vetjük össze, az egyes diagnosztikus módszerek szenzitivitását tekintve hasonló eredményeket találunk. Ferrer és munkatársai retrospektív, nem randomizált vizsgálatuk során 20 igazoltan gombás keratitises beteg 27 cornea mintáját vizsgálták Gram- és kalkofluor-festéssel, tenyésztéssel, PCR-rel, az összes mintán mindhárom diagnosztikus módszert elvégezték. Az esetek 45%-ában mindhárom diagnosztikus módszer igazolta a gombás fertőzést, 45%-ban egy- vagy kétféle módszer igazolta, 10%-ban ■ 42 ■ X ✓
