Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

SZEMÉSZET 157. évfolyam, 2020; 1. szám 22-27.

Oriássejtes arteritis vagy SLE?

Egy diplopiával és intraokuláris hipotóniával jelentkező beteg esete

Kálmán Réka dr.1, Sárkány Veronika or.3, Köves Ágnes or.2,

Pregun Tamás or.1, Asztalos Antónia or.1, Pék György or.1,

Szappanos Ágnes dr.3, Kiss Emese dr.3, Kerényi Ágnes dr.1

1 Bajcsy Zsilinszky Kórház, Szemészet, Budapest

[Osztályvezető főorvos: Dr Kerényi Ágnes címzetes egyetemi docens] sBajcsy Zsilinszky Kórház, Neurológia, Budapest [Osztályvezető főorvos: Dr Vastagh Ildikó]

3ORFI, Immunológiai Osztály, Budapest

[Osztályvezető főorvos: Prof. Dr Kiss Emese egyetemi tanár]

Célkitűzés: Diplopia miatt vizsgálaton megjelent, orbitális, valamint a szem elülső és hátsó szegmentjében is iszkémiás eredetűnek tartott eltéréseket mutató páciens esetének ismertetése.

Esetismertetés: Hetvenéves nőbeteg frissen észlelt diplopia miatt került ambulanciánkra. Vizsgálatakor a jobb oldalon csökkent látóélességet, alacsony szemnyomást, enyhe ptosist, valamint szemmozgászavart, konvergenciagyengeséget, a Descemet-hártya redőzöttségét, tág, alig reagáló pupillát, a szemfenéken cotton-wool gócokat észleltünk. A klinikai jelek értékelése és az eset további feltárása alapján óriássejtes arteritist véleményeztünk a panaszok és tünetek hátterében, bár felmerült SLE és Sneddon-szindróma lehetősége is. Immunszuppresszív kezelés mellett gyors és erőteljes javulás következett be.

Következtetés: Orbitális és okuláris iszkémia jelei - amelyek diplopia és okuláris hipotónia formájában, más szemészeti jelek nélkül is jelentkezhetnek -, ha gyanút keltő általános tünetek is társulnak hozzájuk, fel kell, hogy vessék az arteritises eredet lehetőségét, hogy a bevezetett kezeléssel a potenciális, még súlyosabb következmények megelőzhetőek legyenek.

Giant Cell Arteritis or SLE? A Case of a Patient Presenting with Diplopia and Intraocular Hypotony Purpose: To review a case of a patient, who presented at an examination because of diplopia. She showed ischaemic symptoms of the orbit as well as the anterior and posterior segment of the eye.

Case history: We examined a seventy-year-old woman in our outpatient department because of sudden onset diplopia. At the examination of the rigth eye we noticed decreased visual acuity, mild ptosis, abnormal ocular motility, weakness of convergence, folds of the Descemet membrane, a dilated pupil with hardly any reaction to light and cotton-wool spots on the eyeground. Evaluation of the clinical signs and futher exploration of the case led us to presume giant cell arteritis as a cause of the complaints and symptoms although SLE and Sneddon syndrome have also been suggested. Introduction of immunosuppressive therapy resulted in a rapid and marked improvement.

Conclusion: Signs of orbital and ocular ischaemia that may present as diplopia and ocular hypotony without any other ophthalmological signs should raise the possibility of arteritis as a causative agent, if suspicious general symptoms are associated with them so that an adequate therapy may prevent the occurance of potential more serious complications.

óriássejtes arteritis, diplopia, okuláris hipotónia giant cell arteritis, diplopia, ocular hypotony

Keywords