Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-09-01 / 3. szám
Tuberkulóziseredetű uveitis: serpiginoid chorioiditis egy esetének ismertetése 5. ábra: FAF első megjelenéskor? A lézió aktivitást mutató szélein diffúz, szabálytalan hiperfluoreszcencia [nyilak] látható □ . ábra: FAF az első megjelenés után 7 hónappal. A korábbi aktív elváltozásoknak megfelelően hipofluoreszcencia [nyilak] ábrázolódik 1O. ábra: OCTA-felvétel az első megjelenés után 7 hónappal. A chorioidea choriocapillaris rétegében a betegség aktivitásakor hipoperfundált területek irregulárissá váltak, szabálytalan érhálózat vált kimutathatóvá 6. ábra: OCTA-felvétel első megjelenéskor A chorioidea choriocapillaris rétegében telődési defektus látható megfelelően hipofluoreszcencia ábrázolódott, amely alátámasztotta a folyamat inaktivitását (9. ábra). Az OCTA-felvételen a choriocapillaris rétegben a betegség elején sötéten ábrázolódó, hipoperfundált területek irregulárissá váltak, szabálytalan érhálózat vált kimutathatóvá (10. ábra). A páciens további egyéves követése során a betegség fellángolását nem észleltük. Megbeszélés A tbc-eredetű serpiginoid chorioidi tis általában klinikailag tünetmentes, látens tbc-fertőzöttekben alakul ki. Negatív anamnesztikus adatok esetén a betegség felismerése nehézséget okozhat. A baktériummal való fertőzöttséget a magasabb specificitású QuantiFERON-teszttel igazolhatjuk, amely vizsgálat eredményét nem befolyásolja a BCG-vakcináció. A szemészeti képalkotó eljárások segítséget nyújtanak a betegség diagnosztikájában, követésében, aktivitásának meghatározásában és a szövődmények kimutatásában. A technikák egy része nem invazív, így a beteg számára nem megterhelő. Fundusfotóval pontosan dokumentálhatjuk a betegség klinikai lefolyását. OCT-felvétel a szövődmények (epiretinális membrán, ■'229; X /
