Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)

2020-03-01 / 1. szám

Primer tüdőtumorban szenvedő beteg kétoldali endogén endophthalmitis

miatt egyik fundus sem volt vizsgálható. Ezen a napon készült UH- felvételen jobb oldalon a bulbusfal az alsó félben kissé egyenetlenül megvastagodott volt, superotemporális periférián körülírt, gócos megvastagodást láttunk. A hátsó üvegtesti határhártya levált, intravitreálisan számos, homogén alacsony reflektivitású, mobilis pontecho látszott, a retrohyaloidealis tér tisztának mutatkozott.

Bal oldalon az üvegtesti térben kp. reflektivitású echok között 1-1 lacuna tűnt fel, felül és alul nasalisan és temporálisan chorioidea ablációnak megfelelő magas reflektivitású bikonvex megvastagodott membránecho ábrázolódott. A felső temporális membránecho alatt kp. magas reflektivitású a fal előtt elhelyezkedő echoforrás volt látható. Másnapra a visus 1 méter ujjolvasásra javult, bal oldalon változatlanul kml maradt. Jobb szemén az elülső csarnokból a hypopyon eltűnt, az üvegtesti tér kissé tisztult, a bal szemén a státusza lényegében változatlan maradt. B-scan felvételen jobb oldalon az üvegtesti térben alacsony reflektivitású pontechok és lacuna mellett felül körülírt falvastagság-fokozódás felvetette ennek gyulladásos eredetét. Bal oldalon megmaradt a többszörös chorioidealeválás, mögötte alvadt vérre suspect közepes-magas reflektivitású echotömeg volt látható (1. ábra). A csarnokból és az üvegtestből vett mintából kórokozó nem tenyészett ki.

Az alapbetegség és a kialakult kétoldali endophthalmitises folyamat alapján szeptikus állapot merült fel, emiatt a beteget a területileg illetékes belgyógyászati osztályra helyeztük vissza további kivizsgálás és kezelés céljából.

Megbeszélés

Az endogén endophthalmitis igen ritka állapot, az esetek 2-15%-át

teszi ki (6, 7), szemészeti sürgősségi állapotnak számít, amely potenciálisan életveszélyes. A betegség kezelése magába foglalja az intravitreális, szisztémás és helyi antibiotikum-terápiát, a csarnoköblítést és a vitrectomiát (8). Földrajzi elhelyezkedés szerint különféle kórokozók fordulhatnak elő a betegségben, Európában és az USA- ban az esetek kétharmadában Streptococcusfajok, Staphylococcus aureus és egyéb Gram-pozitív baktériumok állnak az infekció hátterében, míg Gram-negatív baktériumok csupán az esetek 32%-ában vannak jelen (7, 9). Ezen felül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy nemzetközi eredmények alapján tumormetasztázis is utánozhat endophthalmitist, illetve okkult daganatos megbetegedés során kialakult disszeminált tályogos elváltozások részjelenségeként is előfordulhat a betegség (10, 11). A nemzetközi irodalomban igen kevés adat áll rendelkezésre a primer tüdőtumor és az endogén endophthalmitis közötti összefüggésről. Lee és munkatársai Nocardia endogén endophthalmitis esetét közölték nem kissejtes tüdőtumorban szenvedő betegnél, ahol a rossz légzésfunkció miatt hosszantartó szteroidterápiában részesülő páciens szemében metasztázisnak gondolt, a makulát magában foglaló, elődomborodó képlet hátterében retinabiopszia igazolta a Nocardia cyriacigeorgica fertőzést (12).

Bár esetünkben a vitrectomia során vett üvegtesti minta és a csarnoköblítés kapcsán nyert elülső csarnoki minta mikrobiológiai vizsgálata eredményeként kórokozó nem tenyészett ki, az időben megkezdett empirikus, széles spektrumú antibiotikum-kezelés hatására a gyulladás regressziónak indult mindkét szemen, a beteg visusa mérsékelten javult a jobb oldalon.

Az endogén endophthalmitis kimenetele gyakran kedvezőtlen, amint ez az általunk bemutatott esetben is látható. Sharma és munkatársai eredményei alapján (13) a kezelt szemek 60%-ának visusa legjobb esetben is csak kézmozgás látásig javult és 29%-ban volt szükség az érintett szem enucleációjára. Endogén endophtalmitis esetében gyakran a megfelelő terápia ellenére sem javul a visus számottevően és nem ritka a szem elvesztése sem.