Szemészet, 2020 (157. évfolyam, 1-4. szám)
2020-09-01 / 3. szám
Vasculitisek szemészeti vonatkozásai - Retinalis vasculitisek a minor kritériumok a 2. és 3. stádiumban jelennek meg. A 4. és 5. stádiumban, az elülső szegmensben rubeosis és neovaszkuláris glaukóma jelentkezhet (55). Egyes esetekben ANCA-pozitivitást írtak le. Az irodalom felveti, hogy az ÍRVÁN a miPAN egyszervi (limitált) ocularis manifesztációja lehet (56, 57), más közlemény antifoszfolipid-antitestek megjelenésével hozza összefüggésbe (58) (21. ábra). A retina izolált vasculitisével járó egyéb szembetegségeket is leírtak: „bilaterális iridocyclitis retinalis capillaritissel", „akut multifokális haemorrhagiás retinalis vasculitis". Ezek azonban nem specifikus jelenségek, kétes, hogy önálló klinikai entitást képeznének, inkább ismeretlen háttér, vagy feltáratlan kórkép iniciális ocularis maniefsztációja esetén a betegség megjelenésének leírásai. A frosted branch angiitis (8) sem egy elkülöníthető betegség neve, hanem a retinalis vasculopathiák megjelenésének ritka klinikai, illetve angiográfiás képe, amelyet a retina egész érhálózatának egyidejű gyulladása, permeabilitásfokozódása okoz, megjelenhet kisér-vasculitisekben, de a nagyerek gyulladásához is társulhat. Infekciózus vasculitisek Az infekciózus vasculitisek esetén az érfal gyulladását okozhatja maga a kórokozó (pl. herpeszvírus), immunkomplex-lerakódás (Kyrieleisfenomén) és (para- vagy posztinfekciózus) immunmediált vasculitis, vagy a környezet gyulladásos folyamatának az érfalra való ráterjedése. Ki kell hangsúlyozni, hogy az immunszuppresszív kezelések, a szervés szövettranszplantációk valamint az immundeficienciák esetében infekciózus eredetre gyakrabban kell számítani, és a ritkább, vagy opportunista kórokozók lehetőségére is gondolni kell retinalis vasculitis klinikai képe esetén. Külön nehézséget okozhat a szisztémás vasculitisekben alkalmazott immunszuppresszió mellékhatásaként, vagy lymphomák kezelése kapcsán jelentkező infekciózus vasculitisek 22. ábra: 65 éves férfi bal szem látásromlása hátterében akut retinanecrosis tüneteivel: a retina artériái a papillától indulóan beszűrtek, a temporális felső artériában Kyrieleis-fenomén, a periférián retinális beszűrődések és iszkémiás területek. Csarnokpunkcióval igazolt VZV-eredetű ARN okkluzív vasculitissel és súlyos perifériás iszkémiával (szerző anyagából] elkülönítése az alapbetegség propagációjából adódó érfalgyulladástól. A herpeszvírusok okozta retinalis vasculitisek nem gyakoriak, de igen súlyosak. Gyermekkorban, időskorban, illetve immunkomprimált állapotokban előfordulásuk gyakoribb. A herpeszvírusok gyakorisági sorrendje a vasculitisekben: VZV, CMV, HSV (5, 59). Kevéssé ismert tény, hogy a varicella-zoster vírus axonális úton az erek falába is eljut. Az érintett érben granulomatosus gyulladás és okklúzió alakul ki. Az esetek egy részében a vírusreaktiváció „sine herpete” is bekövetkezhet, megnehezítve a diagnózist. A retina érintettsége nemcsak akut retinanecrosis, hanem szubakut, nem-nekrotizáló retinitis, sőt izolált retinalis vasculitis formájában is mutatkozhat (60). A VZV-vasculopathia KIR-i stroke gyakori oki tényezője, előfordulása gyakoribb az ophthalmicus VZV-érintettséget követően. A VZV-vasculopathia az óriássejtes arteritis tüneteit is utánozhatja (61, 62) (22. ábra). A herpeszvírusokra epidemiológiai szempontok alapján mindig gondolni kell a szemészeti gyulladásos folyamatok esetén, ezért ismeretlen etiológiájú uveitisek esetén szteroid-monoterápiát, illetve a lokális, szövetek közé adott szteroidinjekciót csak a herpeszes eredet kizárása után, vagy antivirális kezelés mellett javasolt indítani. Típusos tünetek esetén szteroid adása monoterápiában kontraindikált, kiegészítő alkalmazásáról a szemészeti irodalomban megoszlanak a vélemények, de mindig gondolni kell arra, hogy az infekciózus eredetű gyulladások esetén a szteroidkezelés kétélű fegyver, tehát csak antimikrobás kezelést követően/mellett és redukált dózisban merülhet fel. Toxoplasmosis a posterior uveiti sek leggyakoribb kóroki tényezője. A diagnózis már a típusos szemfenéki léziók alapján felmerül. Meglévő korábbi lézió esetén ipszilaterális szatellita vagy bármely oldali különálló lézióként, illetve bármely életkorban, bármely szemen de novo is megjelenhet. Vannak atípusos megjelenési formái is (63). Az {216; X ✓