Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-05-01 / Suplementum I.

Kongresszusi összefoglalók

tál látható diabéteszes retinopátia megjelenése előtt megfigyelhető volt diabéteszes betegekben a kontroll csoporthoz viszonyítva (48,19 vs. 50,88%, p<0,001). A csökkent érhálózat sűrűség összefüggést mutatott a diabéteszes retinopátia megjelenésének fokozott kockázatával (OR: 1,24; p=0,009) kontroll alatt tartva az egyéb szisztémás és szemészeti rizikófaktorok hatását is. Azokban a szemekben, amelyekben a retinális érhálózat sűrűség kisebb volt mint 50%, fokozott volt a kockázat mind a diabéteszes retinopátia megjelenésére (OR: 4,55; p=0,003), mind a látáscsökkenés (<20/25) kialakulására vonatkozóan (OR: 3,22; p=0,03) kontroll alatt tartva az egyéb szisztémás és szemészeti rizikófaktorok hatását.

Következtetés: Diabéteszes betegekben szignifikánsan csökkent retinális kapilláris érsűrűséget találtunk a kontroll csoporthoz képest, még a klinikailag látható diabéteszes retinopátia jeleinek kialakulása előtt. Függetlenül az általános rizikófaktorok hatásától mind a diabéteszes retinopátia megjelenésének, mind a látásromlásnak a valószínűsége nagyobb azokban az esetekben, ahol a retinális érhálózat sűrűség csökkent. A retinális kisérkárosodás optikai koherencia tomográfia alapú angiográfiás vizsgálata alkalmas lehet a diabéteszes retinopátia igen korai, szemfenéki vizsgálattal még nem látható formáinak a szűrésére, a fokozott kockázatú betegek elkülönítésére.

E3S Decreased capillary vessel density is associated with a higher risk of diabetic retinopathy in patients with diabetes

Racilia Czakó, Gábor Sándon Mónika Ecsedy, Zsuzsa Rácsán, Hajnalka Horváth, Zoltán Zsolt Nagy,

Illés Kovács

Semmelweis University, Department of Ophthalmology, Budapest

Purpose: To quantify retinaI microvasculature alterations using optical coherence tomography angiography (OCTA) in diabetic patients, and to evaluate their predictive accuracy on the development of diabetic retinopathy.

Methods: 102 eyes of 51 diabetic patients and 92 eyes of 46 individuals without diabetes underwent OCTA imaging (RTVue-XR Avanti; Optovue, Fremont CA, USA). In diabetic patients, duration of diabetes, insulin therapy, blood pressure, HbAlC, dyslipidemia, axial length and the presence of diabetic retinopathy was recorded. Retinal vessel density (VD) was measured in the central macula with a radius of 3 mm by optical coherence tomography angiography. The effect of risk factors on VD and on diabetic retinopathy was assessed using uni- and multivariable regression analysis.

Results: Vessel density was significantly decreased in diabetic patients compared to controls (47-26 vs. 50.88%; p<0.001). In controls, VD correlated with age (r= -0.54; p<0.001), while in diabetic patient's VD was associated only with diabetes duration (p=0.02) among risk factors. VD was also significantly decreased in diabetic patients without clinically detectable diabetic retinopathy compared to control subjects (48.19 vs. 50.88%, p<0.001). Lower VD was a significant predictor of diabetic retinopathy (OR: 1.24, p=0.009) after controlling for systemic and ocular confounding variables. Eyes with a VD of <50% had an odds ratio of 4-55 (p=0.003) for diabetic retinopathy and an odds ratio of 3.22 (p=0.03) for decreased visual acuity (<20/25) after controlling for systemic and ocular confounding factors.

Conclusions: Significantly decreased retinal vessel density can be measured in diabetic patients compared to control subjects even before the presence of clinically detectable diabetic retinopathy. The risk of diabetic retinopathy and vision loss seems to be substantially higher in eyes with lower vessel density independently of the systemic risk factors suggesting the need for a closer follow-up of these patients.

E33 Capsulorhexis csipesz mozgáskövetése Bálint András, Varsányi Balázs, Biró Zsolt Pécsi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika, Pécs

Célkitűzés: Létrehozzunk egy eljárást, amivel a szürkehályog műtét során használt capsulorhexis csipesz mozgását elemezni tudjuk. Metódus: Mozifilmekben használt mozgáskövetési, úgynevezett “motioncapturing’ technikákat alkalmaztunk. Capsulorhexis csipeszre referencia pontokat gravíroztattunk lézerrel. Sterilizálást követően ezzel a csipesszel készítettük el a capsulorhexist. Az egész folyamatot a mikroszkóphoz csatlakoztatott full HD felbontású kamerával rögzítettük. A felvételeket AutodeskMatchmover 2014 szoftver segítségével elemeztük. A megjelölt pontok mozgását le tudtuk követni, így a szoftver két dimenziós koordináta rendszerben kiszámolta a mozgási vektorokat. Ezeket a vektorokat egy grafikai szoftverbe (Autodesk Maya 2018) importáltuk. Mivel tudtuk a pontok egymáshoz való pontos távolságukat, a program kiszámolta a mozgásukat az egymáshoz való közeledésük és távolodásuk alapján egy Z-tengelyen, így a mozgásokat három dimenzióban is meg tudtuk jeleníteni. Az iris és a conjuctiva erei referenciaként szolgáltak a bulbus forgásából adódó mozgások korrigálásához. Eredmény: Tapasztalt sebészek öt műtétje során rögzítettük és alkalmaztuk az eljárást.

Következtetés: A capsulorhexis csipesz mozgásának lekövetése segítheti a kezdő sebészeket a csipesz használatának elsajátításában, illetve segít figyelemmel kísérni a tanulmányaik során tett fejlődésüket. A módszer alkalmas arra, hogy komplikációk esetén utólag kielemezzük az elvégzett lépéseket és megelőzzük a későbbi problémákat hasonló szituációkban.

E33 Motion capturing of capsulorhexis forceps András Bálint, Balázs Varsányi, Zsolt Biró University of Pécs, Department of Ophthalmology, Pécs

Purpose: Elaborating a process to analyze the motion of capsulorhexis forceps during capsulorhexis as part of cataract surgery.

Methods: We used motion capturing methods based on techniques known from blockbuster movies. Reference points were carved by laser on capsulorhexis forceps. After sterilizing these marked forceps were used for creating capsulorhexis. The whole process was recorded on a full HD resolution digital camera connected to surgical microscope. We could analyze these recordings with a software called Autodesk Matchmover 2014■ The movements of marked points could be tracked by this software and their motion vectors could be calculated in a two dimensional coordinate system. These vectors were imported to graphics editor software (Autodesk Maya 2018). As we know the exact distance of the marked points, the program could calculate the Z-axis of the movements from approching and receding so the movements could be visualized in a three dimensional space. Iris and conjuctival vessels served as reference to correct the undesirable movements resulting from bulbar rotation.

Result: Five operations performed by an experienced surgeon were recorded and implemented successfully according to this process.

Conclusion: Motion capturing the capsulorhexis forceps can efficiently help to understand the use of forceps for beginner surgeons and also to monitor the learning curve of this step of cataract operation. The technique also seems suitable to subsequent examination of actions made during complications and preventing further difficulties in upcoming similar situations.

34