Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-03-01 / 1. szám

First experiences with local interferon alpha-2b immunotherapy

szést (6). In situ szemfelszíni laphám-karcinóma esetén a hisztológiai atípiát mutató (dysplasticus) sejtek a normális epithelsejtek helyét a hám teljes vastagságában átveszik, azonban a stromába nem terjed be a folyamat, mert a bazális membrán intakt marad. Ilyen esetekben az irodalmi közlések alapján és saját eredményeink szerint is a helyi INF- kezelés biztonsággal és hatékonyan alkalmazható (16). Jelen esetsorozatunkban és saját gyakorlatunkban az invazív laphám-karcinóma diagnózisa kizáró tényezője a lokális kezelés indításának. 4 beteget vontunk be a kezelésbe carcinoma in situ szövettani diagnózissal, ezek a betegek minden esetben az American Joint Committee On Cancer (AJCC) conjunctiva karcinómára vonatkozó beosztásának legújabb, 8. kiadása alapján „Tis” (carcinoma in situ) besorolású primer daganatban szenvedtek (1). Amennyiben szövettani vizsgálat in situ karcinómát igazol invázió nélkül, azokban az esetekben is képalkotó vizsgálatokat végzünk, „staging”, lokális terjedés és távoli áttétek kizárása céljából. In vivo konfokális mikroszkópos vizsgálat minden szemfelszíni daganat

esetében előnyös, amely alapján a hisztológiai atípia fokára tudunk következtetni, azonban a daganat invazivitását nagy biztonsággal nem lehet kizárni, mivel a berendezés koronális síkban, azaz egy mélységben készít optikai metszeteket, így a mélyre terjedést egyértelműen nem lehet megítélni. Az ultramagas felbontású elülső szegmentum optikai koherenciatomográfia szintén alkalmas a megvastagodott és hiperreflektív abnormális epithelium megjelenítésére, így az elváltozás szöveti architektúrájának megítélésére, a terápia hatékonyságának a követésére, illetve esetleges recidívák korai felismerésére, azonban a hisztológiai vizsgálatot nem helyettesíti, annak csak kiegészítője lehet. Irodalmi adatok alapján invazív karcinóma esetén a helyi farmakoterápia alkalmazása önmagában kontraindikált, csupán teljes sebészi excízió adjuváns kezeléseként adható (6).

Mivel jelen tanulmány célja a helyi INF-alfa-2b kezeléssel szerzett kezdeti tapasztalataink bemutatása, így az esetsorozat limitációja az alacsony esetszám, illetve a rövid követési idő. Tekintettel arra, hogy

az átlagos követési periódus csupán 6,5 hónap (4-10 hónap), a kezelés hosszú távú hatékonyságával és biztonságosságával kapcsolatban nem vonhatunk le következtetést. Ebből kifolyólag jelen rövid távú eredményeink nem alkalmasak a kezelés szuppresszív vagy kurativ jellegének a tisztázására, sem a terápiával kapcsolatos recidiva ráta becslésére.

Esetsorozatunkban szemfelszíni laphám-neoplasiában és conjunctiva-papillomában szenvedő betegek kezelését végeztük INF-alfa-2b szemcsepp és subconjunctivalis injekció alkalmazásával. A terápia egy betegnél a daganat immunredukcióját, a többi esetben teljes regressziót eredményezett. Súlyos helyi vagy szisztémás mellékhatás nem jelentkezett a kezelési periódus alatt. Eredményeink alapján a helyi INF-alfa-2b terápia biztonságos és hatékony eljárás recidív, illetve pozitív sebészi széllel kimetszett szemfelszíni laphámeredetű daganatok esetén, azonban a kezelés megkezdése előtt a neoplasia invazív természetét minden esetben ki kell zárni.

Irodalom

1. Amin MB, Edge SB, Greene FL, et al. (Eds.) AJCC Cancer Staging Manual. 8“ Ed. New York: Springer; 2017.

2. Chaugule SS, Park J, Finger PT. Topical chemotherapy for giant ocular surface squamous neoplasia of the conjunctiva and cornea: Is surgery necessary? Indian J Ophthalmol 2018; 6B: 55-60.

3. Frucht-Pery J, Rozenman Y. Mitomycin C therapy for corneal intraepithelial neoplasia. Am J Ophthalmol 1994; 117: 164-168.

4. Galor A, Karp CL, Chhabra S, Barnes S, Alfonso EC. Topical interferon alpha-2b eye-drops for treatment of ocular surface squamous neoplasia: a dose comparison study. Br J Ophthalmol 2010; 94: 551-554.

5. Galor A, Karp CL, Oellers R Kao AA, Abdelaziz A, Feuer W, Dubovy SR. Predictors of ocular surface squamous neoplasia recurrence after excisional surgery. Ophthalmology 2012; 119: 1974-1981.

6. Holcombe DJ, Lee GA. Topical Interferon Alpha-2b for the Treatment of Recalcitrant Ocular Surface Squamous Neoplasia. Am J Ophthalmol 2006; 142: 568-571.

7. Ip MH, Tat L, Coroneo MT. Primary Acquired Melanosis Treated with Combination Interferon and Retinoic Acid, Ophthalmology 2018; 125: 1994-1996.

8. Karp CL, Moore JK, Rosa RH. Treatment of conjunctival and corneal

intraepithelial neoplasia with topical interferon a2b. Ophthalmology 2001; 108: 1093-1098.

9. Karp CL, Galor A, Chhabra S, Barnes SD, Alfonso EC. Subconjunctival/perilesional recombinant interferon a2b for ocular surface squamous neoplasia: A 10-year review. Ophthalmology 2010; 117: 2241-2246.

10. Kothari M, Mody K, Chatterjee D, Resolution of recurrent conjunctival papilloma after topical and intralesional interferon alpha-2b with partial excision in a child. J AAPOS 2009; 13: 523-525.

11. Lee GA, Hirst LW. Ocular surface squamous neoplasia. Surv Ophthalmol 1995; 39: 429-450.

12. Maskin SL. Regression of limbal epithelial dysplasia with topical interferon. Arch Ophthalmol 1994; 112: 1145-1146.

13. Munoz de Escalona Rojas JE, García Serrano JL, Cantero Hinojosa J, Padilla Torres JE Bellido Munoz RM. Application of interferon alpha- 2b in conjunctival intraepithelial neoplasia: predictors and prognostic factors. J Ocul Pharmacol Ther 2014; 30: 489-494.

14. ParmarS, Platanias LC. Interferons: mechanisms of action and clinical applications. Curr Opin Oncol 2003; 15: 431-439.

15. Parrozzani R, Lazzarini D, Alemany-Rubio E, Urban E Midena E. Topical 1% 5-fluorouracil in 16 ocular surface squamous neoplasia: a long-