Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
Mikroperimetriai vizsgálatok sikeres makulalyuk elleni műtét eseteiben sohasem egyetlen pontban, hanem egy nagyon jól körülhatárolt, matematikailag körként leírt, kis területben. A beteg által előnyben részesített, fixációra használt terület (PRL) lehet centrális, centrumhoz közeli, illetve excentrikus, attól függően, hogy a fovea anatómiai helyétől milyen távolságra helyezkednek el a fixációs pontok. Ha a fixáció valami miatt excentrikussá válik (mint például makulalyuk, makuladegeneráció vagy tompalátás miatt), a fixációra használt pontok a retinában már nem egy kis körként leírható területben foglalnak helyet, hanem egy nagyobb kiterjedésű felhőben. Néha az is előfordulhat, hogy egy időben több eltérő fixációs terület is kialakul. A fixációs felhőt matematikai nyelven ellipszisként írják le (BCEA, bivariációs kontúr ellipszisterület). A fixáció stabilitását más matematikai formula alapján is lehet jellemezni. Jelen tanulmányunkban mikroperimetriai mérésekkel arra kerestük a választ, van-e funkcionális különbség a hagyományos ILM-lefejtéssel, illetve flap technikával operált makulalyuk-esetek között. Betegek és MÓDSZER Betegek Jelen esetsorozat tanulmányunkban 2 sebész, 24 beteg 24 szemén makulalyuk miatt végzett sikeres vitrectomia utáni funkcionális eredményeit vizsgáltuk mikroperimetriai módszerrel. A tanulmányba azon betegek kerültek be, akik már átestek szürkehályog-műtéten, vagy még nem alakult ki szürkehályogjuk a legalább 6 hónapos követési idő végére. A betegek reguláris kontrollvizsgálaton jelentek meg klinikánkon és ez alkalommal kértük közreműködésüket a mikroperimetriai vizsgálatban (SE TUKEB 248/2016). A műtét előtti adatokat a klinika adattárából hívtuk elő. A betegek adatait az 3. táblázat mutatja. Diagnosztikus tesztek A betegek minden alkalommal átestek a rutin szemészeti vizsgálatok mellett (korrigált látóélesség vizsgálat ETDRS-táblán, réslámpás vizsgálat, szemnyomásmérés applanálva, pupillatágításban hátsó szegment biomikroszkópia) optikai koherencia tomográfiás vizsgálaton (RTVue-XR Avanti OCT, radial lines software algorithmus, Optovue Inc, Fremont, CA, USA). A mikroperimetriai méréseket MAIA- műszeren (CenterVue, Padova, Italy) végeztük. A résztvevők mindkét szemét külön-külön, monocularisan vizsgáltuk pupillatágítás nélkül. A vizsgálatot mindig a társszemmel kezdtük. A 4-2 expert teszt algoritmust alkalmaztuk (37 vizsgált pont 10°-os makulaterületben, jelnagyság: Goldman III, háttér megvilágítás 1,27 cd/m2, a stimulus időtartama 200 ms, maximális stimulusfényesség: 318 cd/m2). A 4-2 stratégiájú expert program úgy határozza meg az adott retinapont küszöbérzékenységét, hogy először megvizsgálja, a beteg látja-e az adott ponton az adott decibelű fényt. Ha látja, 4 dB-lel csökkenti a fényintenzitást, ha így is látja még, további 4 dB-lel csökkenti az intenzitást. Ha ebben az esetben a beteg nem érzékeli a villanást, 2 dB-lel megemeli az intenzitást és detektálja, hogy a beteg itt már tudott jelezni. Ha az először bevetített jelet az adott ponton a beteg nem érzékelte, akkor a készülék 4 decibelen-3. táblázat: Betegadatok, statisztikai próbák FLAP Hagyományos ILM-lefejtés Paraméter (médián, min.-max.) Flap - hagyományos ILM-technika Mann-Whithney U vagy Fisher-teszt* Paraméter (médián, min-max) Pre- és posztop eredmények (Wilcoxon-teszt) Betegek 13 (9 nő, 4 férfi) 11 (10 nő, 1 férfi) *0,327 Életkor év 67 (56-77) 68 (59-74) 0,820 Követési idő (hó) 16 (6-24) 15 (6-48) 0,733 Makulalyuk apertúra (p) 492 (286-684) 278 (147-430) 0,001 Preoperatív BCVA 0,16 (0,1-0,32) 0,001 0,125(0,1-0,32) 0,776 Posztoperatív BCVA 0,5 (0,2-0,8) 0,5 (0,1-0,9) 0,531 Preoperatív retinalis küszöbérzékenység, dB 21,05 (17,3-26,7) 0,001 Posztoperatív retinalis küszöbérzékenység, db 26,6 (22,4-29,4) 26,9 (20,5-29,3) 0,691 Preoperatív BCEA 95% 8,2 (3,3-23,8) 0,011 Posztoperatív BCEA 95% 3,7 (0,60-23,7) 2,4(0,2-17,1) 0,331 1237'; X /
