Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)

2019-09-01 / 3. szám

Inception of the Hungarian Pediatric Ophthalmological and Strabological Society látóélesség gyengesége: az a tompa­látás. Az elégtelen látásfejlődés kö­vetkezménye. A centrális fixáció bi­zonytalan” (7). A pleoptika és orthoptika fogalmá­val először az Orvosi Tár 1841. évi 3. számában találkozunk Flór Ferenc írásában, aki a Rókus Kórház ké­sőbbi főorvosa lett. Ő már 1840-ben foglalkozik a szem takarása és a lá­tásfejlődés kapcsolatával. Ezek a megoldandó gondok igazán fő céllá a XX. század második felében vál­tak elsődlegessé (erősen eszközigé­nyesek, türelmet és kitartást kíván­nak a gyermektől és a szülőtől egy­aránt). „A pleoptika azt jelenti, hogy több látás a szemen, azaz egy szem látóélességének javítása. Az orthoptika jelentése egyenes látás, az orthoptikai kezelés célja a két szem foveoláris képeinek fúzióját létrehozni (a két szem éleslátásá­nak központi helyén keletkezett képeket eggyé olvasztani), a kétsze­­mes látást helyreállítani” (4, 5, 6). Fabini Teophil János („a magyar sze­mészet atyja”) elsőként írt dolgoza­tot kancsalságellenes műtétekről és azok eredményeiről (1841-ben Az Orvosi Tár 5. számában). írásából megtudjuk, hogy a kísérő és a bénu­­lásos kancsalságot már jó elkülöní­ti. A kancsalság okai között a fény­törési hibát nem említi (8). A gyermekszemészet a szemészeti tudománnyal együtt indult fejlődés­nek, ugyanúgy voltak robbanásszerű és lassan fejlődő szakaszai, mint minden más tudományágnak (5). A XIX. század XX. század fordulóján a népegészségügy fejlődésével a gyer­mekek egészségügyi ellátása és a gyermekek oktatása is új lendületet kapott. Sok, az egészséges életmó­dot népszerűsítő könyv jelent meg az 1900-as évek elején. A szem egészségtana, a szembetegségek ke­zelése című könyvekben az iskolás gyermekek és fiatalok számára ké­szült tanácsok olvashatóak. Javasla­tot tesz a könyv a jó iskolapadokra és a tantermekben való helyes elhe­lyezésére. A fény az általában jobb kezes gyermekek miatt, bal felől jöj­jön, az osztálytermekben, balra le­gyenek az ablakok, s ha lehetséges tartsanak tanórákat szabadban, va­lamint, hogy 45 perc közeli munka után 10-15 perces szünetet szabad­levegőn kell tölteni (14-18). A népegészségügy keretében a gyer­mekek szemének védelmében több lépés indult a huszadik század első felében. A szülők könyvtára részle­tesen foglalkozik azzal, miként kell felismerni a gyermekek szembeteg­ségeit, a kancsalságot és hogy mi­lyen lépéseket tegyünk a fertőzé­sek, sérülések megelőzése érdeké­ben. A kancsalság kezelésével kap­csolatos jelenlegi gyakorlatunk alap­jait Kettesy professzor dolgozta ki. O írta le, hogy a kancsalság egyik oka lehet a korrigálatlan hypermetro­­pia. Az akkomodatív kancsalság ke­zelési lépéseit, és a megfelelő maxi­mális szemüveggel való gyógyítását is ő írta le. Javasolta, hogy 2-4 éves korban szűrni kell a kisgyermeke­ket. Csak akkor kell kis hypermet­­ropiás szemüveget viseltetni, ha a kancsalságnak manifeszt jelei van­nak. Manifeszt vagy látens strabiz­­mus, illetve látászavar, olvasási ne­hézség esetén kell a hypermet­­ropiás szemüveget felírni (20). Az első orthoptikai állomás 1951- ben kezdte meg működését a Mária utcában (a volt II. számú Szemé­szeti Klinikán) Sternberg Alice és Raáb Kornél irányításával (angol­szász orthoptikai iskola). Új vizsgáló módszereket vettek át külföldről és műszereket szereztek be, illetve ké­szítettek: cover teszt, Worth-teszt, Bagolini csikóit üveg, Maddox-teszt, Bielschowsky-teszt, szinoptofor, pleoptofor, Lankaster-vizsgálat, Hess-ernyős vizsgálat, 9 tekintési irányban mérhető kancsalsági szög prizmaléccel. Molnár Kálmán egyetemi docens a kancsalság kezelésében laminoto­­mia műtéti technikáját vezette be 1975-1980 közötti években (45). Ugyanebben az időben az Illés utcá­ban, majd a Tömő utcában az orthoptikai állomást dr. Szabó György vezette, aki kutatásaival az ophthalmo-neurológiai ismeretein­ket is bővítette. Pleoptika-Orthoptika módszerei a szemorvosok közt egyre ismertebbé ■213; X z váltak. A kancsalság kezelése új hangsúlyt kapott, a kozmetikai ér­tékű megoldások mellett a funkcio­nális cél megvalósítása előtérbe ke­rült. A jó látás mindkét szemen és a kétszemes együttlátás biztosítása vált a fő céllá. 1949-ben emelte ki Sternberg Alice és Raáb Kornél a tom­palátókkal való foglalkozás fontos­ságát, és kérték, hogy biztosítsanak helyet a betegség diagnosztizálásá­ra, kezelésére (17). Pajor Rezső és Sternberg Alice kidolgozták a gyakor­lat számára az Orthoptika Pleopti­ka alapjait (1. ábra). Sternberg Alice kutatta a divergens kancsalság élet­tani szerepét, ebből írta a disszertá­cióját (27). Kettesy Aladár, a Debreceni Szemkli­nika professzora nagy lelkesedéssel szervezte meg az I. Országos Gyer­­mekszem-gondozási Ankétot, ame­lyet Debrecenben tartottak 1973. október 11-12 között. Előadók közt Molnár Lajos, Pálfia Ernő, Pajor Rezső, Kettesy Aladár, Varga Béla, Halda Tamás, Vörösmarthy Dániel, Pék László szerepeltek (20). A gyermekszemészeti rendelők sza­porodtak. Budapesten, a kliniká­kon, a Logodi utcában, a Rókus kór­házban, a Péterfy Sándor utcában, 1 . ábra: Sternberg Alice és Pajor Rezső Ortopti­­ka Pleotika jegyzete (1 3621 ORTHOPTIKA PLBOPTIKA Molnár Kálmán Molnár Lajos Raáb Kornél Sebestyén János közreműködésével írták Sternberg Alice és Pajor Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents