Szemészet, 2019 (156. évfolyam, 1-4. szám)
2019-09-01 / 3. szám
Full-length OCT biometry of healthy children 1 . táblázat: A biometriai adatok eloszlása és korrelációja a gyermekek életkorával AL (n=34) ACD (n=34) LT (n=30) Minimum 18,74 mm 2,89 mm 3,11 mm Maximum 25,19 mm 4,16 mm 3,83 mm Átlag 22,31 mm 3,53 mm 3,49 mm Korreláció az életkorral (pl 0,76 0,32-0,17 2. táblázat: A vizsgálatban szereplő felnőttek biometriai adatai AL (n=15) ACD (n=15) LT(n=15) Minimum 20,35 mm 2,10 mm 3,65 mm Maximum 24,91 mm 3,71 mm 5,20 mm Átlag 23,12 mm 3,09 mm 4,89 mm Amennyiben a vizsgált gyermekek csoportját kiegészítettük a felnőttek mérési adataival, akkor a lencsevastagság és életkor korrelációs együtthatójap=0,86 lett - egyértelmű a pozitív korreláció a két érték között. A felnőttadatokat a gyermekeknél mért biometriai paraméterekkel összevetve nem változott a centrális corneavastagság (CCT), p= 0,52. Az AL esetében sem volt a vizsgált esetszám mellett a különbség statisztikailag szignifikáns (p=0,13). Az ACD és az LT esetében a változás kifejezett (p=0,001, illetve p<0,001), tehát az elülső csarnok szignifikánsan sekélyebb, a lencse szignifikánsan vastagabb, mint gyermekkorban. Megbeszélés Bár a fénytörési hibák és a szemgolyó méretei közötti összefüggés régóta ismert (11), a biometriai módszerek fejlődése jelentős segítséget nyújtott az egyes refrakciós eltérések (legfőképpen a myopia) kialakulásának, progressziójának vizsgálatához. Az ultrahangos szemgolyóhossz mérést 1956-ban ismertették és az 1960-as években terjedt el. Ez a módszer sokáig aranystandardnak számított a szemészeti biometriában. Az optikai, interferometriás szemgolyóhosszmeghatározást 1988-ban írták le (3) és 1999-től vált elérhetővé a szemészek számára (8). Ez utóbbi módszerrel könnyebb a gyermekek vizsgálata, fiatalabb gyermekeket lehet altatás nélkül megvizsgálni - a klinikánkon történt vizsgálatok során 1 év 4 hónapos volt a legfiatalabb páciens. A jelenlegi myopiakutatások során a leggyakrabban vizsgált morfológiai adat a szemtengelyhossz, de a fénytörési állapotot befolyásoló többi tényező, mint a szaruhártya elülső és hátsó felszínének görbületi sugara, a szaruhártya vastagsága, az elülső csarnok mélysége, a lencse elülső és hátsó felszínének lefutása, a lencse vastagsága, illetve az üvegtesti tér mélysége szintén fontos tényező lehet a követéses vizsgálatok során. Keveset tudunk arról, hogy ezek a tényezők hogyan függnek azoktól a faktoroktól, amelyek befolyásolhatják a rövidlátás progresszióját: a retinális dopaminanyagcsere (2), a szabadtéri aktivitás (4, 6), illetve a kis koncentrációjú atropinkezelés (12). A szaruhártya, és főleg a lencse denzitometriás vizsgálata olyan szempontból is érdekes, hogy a fénytörési hibák élőben legkevésbé vizsgálható tényezőjének, a refraktív indexnek a változására vonatkozó következtetések alapja lehet a jövőben. Ez a tényező jelenleg csak post-mortem vizsgálatokkal határozható meg (9), így az ilyen jellegű változások hatásáról a fénytörésre csak keveset tudunk. A lencse dőlésével, tiltjével is foglalkozik a szemészeti irodalom. Vizsgálata a Purkinje 1., 3. és 4. reflex segítségével (10), valamint elülső szegment OCT-vel (5) is lehetséges. Mivel befolyással van a fovealis kép minőségére, detektálását, esetleges korfüggő változásának megismerését fontosnak tartjuk. A szürkehályog-műtét előtt lemérve a saját lencse dőlését az eredmény befolyásolhatja a műtét utáni műlencse tilt megítélését (1). Az általunk használt berendezéssel elvégzett vizsgálatok felhívják ugyan a figyelmet a lencse dőlésére, de a készülék jelen formájában nem alkalmas annak pontos megítélésére. Az elkészült keresztmetszeti kép ugyanis általában nem a maximális dőlés síkjában van. Ilyen jellegű mérésre akkor lenne alkalmas a műszer, ha egyrészt a képalkotás síkja szabadon megválasztható lenne, másrészt a szoftver támogatná a tilt meghatározását. Következtetések Eredményeinket összefoglalva kijelenthető, hogy a Zeiss lOLMaster 700 optikai biometriai készülék alkalmas gyermekek vizsgálatára, az általa nyújtott információk már jelenleg is jelentősen túlmutatnak az eddigi optikai biométerek lehetőségein, és a készülék által alkalmazott elv további, szemészeti szempontból releváns adatok kinyerésére is lehetőséget ad. A közlemény poszterként bemutatásra került az European Paediatric Ophthalmological Society 2018-as kongresszusán Budapesten. (194; X /
